1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

166* Ezek a számok mindenesetre jobban mutatják az egyes értelmiségi csoportoknak a kereső népességben elfoglalt szerepét. Az országrészeken belül ugyan az értelmiségi csoportoknak egymáshoz való aránya nem változott e számadatokkal, de az egyes értelmiségi csoportokon belül már az országrészek sorrendje mutat egészen más képet, mint az előbbi arányszámítás szerint. Látjuk, hogy az egyházi értelmiség kivételével a többi értelmiségi csoportnál mindenütt a Duna-Tisza köze mutatja a legnagyobb arányszámot, míg az egyházi értelmiség a kereső népességnek legnagyobb hányadát teszi Erdélyben, s a Duna-Tisza köze e tekintetben az utolsó helyen áll. A mi az egyes értelmiségi csoportokat illeti, a közigazgatási értelmiség a kereső népességhez viszonyítva legkisebb a Duna jobb- és balpartján. Az igazságszolgáltatás szolgálatában álló értelmiség aránya tekintetében szintén a Duna két partján lévő országrészek mutatják a minimumot, ellenben a tanügyi és közegészségügyi értelmiség a Tisza-Maros szögén és a Királyhágón túl van aránylag legkisebb számban. A társországokban mind az öt nagy értelmiségi csoport jóval kisebb arányszámokkal szerepel, mint az anyaországban, a legkisebb különbség még a közigazgatásnál mutatkozik, ellenben a tanügyi és közegészségügyi értelmiség körülbelül csak fél olyan mértékben van képviselve a keresők közt a Dráván túl, mint a Dráván innen. A mi a vármegyék és törvényhatóságok közti különbségeket illeti, itt sokkal nagyobb mértékben kitűnik a városok fölénye a vidék fölött. Valamennyi értelmiségi csoport ugyanis sokkal nagyobb arányban szerepel a városok, mint a vármegyék kereső népességében. Ez a különbség némelyik értelmiségi csoportnál több mint négyszeresre rúg, így az igazságszolgáltatás szolgálatában álló értelmiség a vármegyékben csak 0'22, a városokban ellenben 0'95 %-át teszi a kereső népességnek. A közigazgatásnál is majdnem négyszeresét teszi a városok aránya a vármegyékének, sőt még az egyházi szolgálatban álló értelmiség is nagyobb aránynyal szerepel a városokban, bár ez utóbbiakban ennél az értelmiségi csoportnál az arányszám nagy visszaesése mutatkozik. Az értelmiségi csoportok arányszámai egyébként majdnem mindenütt növekvést mutatnak, még az egyházi személyzet is a legtöbb országrészben nagyobb hányadát teszi most a kereső népességnek, mint 10 év előtt. Feltűnő, hogy ezzel szemben Fiúméban csak a közigazgatási értelmiség aránya növekedett, míg a többi csoporté csökkent, úgy látszik, hogy a város fejlődése olyan erős volt, hogy azzal a tulajdonképeni értelmiség szaporodása nem tudott lépést tartani. Eddigelé az értelmiségnek s az értelmiség egyes csoportjainak a kereső népességhez való arányát vizsgáltuk, de nem voltunk tekintettel arra, hogy az egyes értelmiségi csoportok önmagukban milyen fejlődést mutatnak az utolsó 10 év alatt. Erre nézve az alábbi kimutatás ad tájékoztatást : Értelmiségi csoportok Magyarország Horvát-Szlavonorszá gok Magyarbirodalom Értelmiségi csoportok Keresők száma Szaporodás Keresők száma Szaporodás Keresők száma Szaporodás Értelmiségi csoportok 1900 1910 abszolút szám 1900 1910 abszolút szám 1900 1910 abszolút szám % Tulajdonképeni értelmiség 144.249 181.788 37.539 20-8 14.530 17.391 2.&61 19-1 158.779 199.179 40.400 25-4 Ebből : Törvényhozás 278 202 - 76 - 27-8 2 3 1 50-fc 280 205 - 75 — 26-b Közigazgatás 34.135 41.442 7.307 21-4 4.453 5.357 904 20-s 38.588 46.799 8.211 21-3 Igazságszolgáltatás 19.574 25.557 5.983 30-e 1.938 2.540 602 * 31-0 21.512 28.097 6.585 30-e Egyház 20.899 21.025 126 0-6 2.447 2.381 - 66 — 2-7 23.346 23.406 60 0-3 Tanügy 43.252 56.399 13.147 30-4 3.614 4.435 821 22-7 46.866 60.834 13.968 29-8 Közegészségügy 18.258 25.092 6.834 37-4 1.339 1.641 302 22-6 19.597 26.733 7.136 36-4 Tudományos és egyéb közérdekű társulatok... 1.220 3.555 2.335 191-4 70 238 168 240*o 1.290 3.793 2.503 194-0 Irodalom és művészet... 3.870 5.304 1.434 37-1 284 310 26 9-2 4.154 5.614 1.460 35-2 Egyéb és k. m. n. szabad foglalkozások 2.763 3.212 449 16-8 383 486 103 26*» 3.146 3.698 552 17-6 őstermelés szolgálatában álló értelmiség 12.559 11.406 - 1.153 - 9s 999 961 - 38 - 313.558 12.367 - 1.191 — 8-8 Ebből : Gazdasági tisztviselő 9.920 9.657 — 263 — 2-t 542 540 — 2 - 0*4 10.462 10.197 - 265 - 2-5 Erdészeti tisztviselő 2.624 1.737 - 887 — 33-s 433 403 - 30 — 6-p 3.057 2.140 - 917 — 30-0 Ipar-forgalom szolgálatában álló értelmiség 64.162 107.524 4?. 362 67-6 3.905 6.914 3.009 77'i 68.067 114.438 46.371 681 Ebből : Bányászali tisztviselő ... 1.164 1.583 419 36-0 48 81 33 68-s 1.212 1.664 452 37*3 Ipari tisztviselő 17.386 32.689 15.303 88-0 625 1.397 772 123-6 18.011 34.086 16.075 89*3 Kereskedelmi tisztviselő 25.839 44.881 19.042 73-T 1.335 3.011 1.676 125-6 27.174 47.892 20.718 76*3 Közlekedési tisztviselő... 19.773 28.371 8.598 43 B 1.897 2.425 528 27-8 21.670 30.796 9.126 42-1 Véderő szolgálatában álló értelmiség 7.888 9.684 1.796 22-8 1.103 1.388 285 25-8 8.991 11.072 2.081 23-1 Egyéb foglalkozásoknál alkalmazott értelmiség 424 311 - 113 — 26-1 17 20 3 17-6 441 331 - 110 - 24-9 Értelmiség összesen 229.282 310.713 81.431 35s 20.554 26.674 6.120 29S 249.836 337.387 87.551 35-0