1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 6. Végeredmények összefoglalása (1920)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

157* Legkevésbbé van viszont tere a mellékfoglalkozásnak a papirosiparban, továbbá a sokszorosító- és műiparban. 1900 óta az arányszámok — mint látjuk — mindenütt leszálltak, az egyetlen kivétel a ruházati ipar, a hol az arányszám 8'9-ről 10'6-ra emelkedett. Közjogi alkatrészek szerint elég nagy különbség mutatkozik a mellékfoglalkozások gyakorisága tekintetében, a mennyiben a társországokban a bányászati és ipari mellékfoglalkozások jóval sűrűbben fordulnak elő, mint az anyaországban. Az alábbi összeállítás mutatja a különbséget : Foglalkozási, illetőleg iparcsoport Az oldalt megnevezett foglalkozást főfoglalkozásképen mellőkfoglalkozásképen iizők száma 1910-ben cS t>0 >>13 MS .11 •í oü *« > o Ml . a M ° 3 W) >>'5 II •*•> O ^ •<« t- o 8 mcllékfoglalkozáHktpeu űzök az ugyauazt a foglalkoztat főíoglalkozisképeu űzök %-Aban • ö i o 5 to SS C. a o rt • a 0 S3« w®

s A ) Bányászat és koh. 71.214 1.619 3.250 401 4-t 24' s B) Ipar. a) Tulajdonképeni ipar : I. Vas- és fémipar... 148.756 9.713 3.338 1.319 2-2 13"« II. Gépgy. és közlek. eszk. gyárt. stb. 107.327 5.174 2.246 536 2-1 10'« III. Kő-, föld-, agyagstb. ipar 61.963 5.634 5.171 1.309 8*8 23'a IV. Fa- és csontipar... 112.171 17.451 5.863 4.907 5"s 28"!

1 V. Bőr-, sörte-, szőr-, toll- stb. ipar ... 19.184 1.227 377 135 2-0 ll-o VI. Fonó- és szövőipar 48.633 2.991 2.634 273 5-4 9'i VII. Ruházati ipar 329.827 27.065 34.797 2.875 10-6 10*6 VIII. Papirosipar 11.729 671 226 11 1*1» 1*8 IX. Éleim, és élvezeti czikkek gyártása 154.569 13.571 19.423 2.018 12-« 14-8 X. Vegyészeti ipar ... 22.023 2.032 1.001 121 4-B 6"o' XI. Építőipar 154.444 11.642 10.745 2.731 7"o 23-5 XII. Sokszorosító- és műipar 22.686 1.774 393 43 l-l 2-4 XIII. Szállodás-, vendéglős- stb. ipai 103.04« 9.232 16.414 2.794 15-8 30-J XIV. Egyéb és ismeretlen ipari foglalk 728 61 7 48 1-8 78-1 a) Tulajd. ipar összesen 1,.297.086 108.238 102.635 WJÏ6 7'y 17-1 b) Házi- és népipar 44.370 4.835 125.437 15.114 282'e 312s c) Vándoripar 5.272 692 1.685 10C 32' 14-K B) Ipar összesen 1,346226 \l 13.7 65 229.757 34334 17'\ 30-t túl azonban 28"i %. Horvát-Szlavonországoknak különben a ruházati ipar után a fa- és csontipar a legnépesebb ipara, a mellékfoglalkozást űzők között pedig a fa- és csontiparral foglalkozók abszolút számban is a legnagyobb kontingenst szolgáltatják. Érdekes, hogy a maximumot és a minimumot a mellékfoglalkozások aránya tekintetében ugyanazok az iparcsoportok mutatják mindkét közjogi terület szerint. Látszik tehát, hogy nem esetlegességről van szó, hanem az egyes foglalkozások természete és munkaviszonyai hozzák magukkal, hogy egyiket többen, a másikat kevesebben gyakorolják mellékfoglalkozás gyanánt. Feldolgozásunk azt is kimutatja, hogy azok közül, a kiknek mellékfoglalkozásuk van, hányan űzik azt mint önállók, hányan mint tisztviselők és hányan mint egyéb alkalmazottak. Az erre vonatkozó adatok a következők : Míg Magyarországon a bányászatnál csak 4'6 % a mellékfoglalkozások aránya, addig HorvátSzlavonországokban 24'8 %-ra megy fel. A tulajdonképeni iparban is több mint kétszeres a társországok arányszáma, a házi- és népiparban majdnem ugyanolyan, csupán a vándoriparban marad alatta a magyarországinak. Ha az egyes iparcsoportokat tekintjük, a papirosipar kivételével valamennyi csoportban jóval magasabb az arányszám Horvát-Szia vonországokban, mint Magyarországon. Különösen nagy az eltérés a fa- és csontiparban, a hol a mellékfoglalkozások aránya a Dráván innen csak 5"2, a Dráván Foglalkozási, illetőleg iparcsoport Az oldalt megnevezett foglalkozást mellékfoglalkozásképen mint ónállók űzök az ugyanazt, a foglalkozást főfoglalkozisképen űzök %-Abau egyéb segédszemé lyek űzők száma 1910-ben AJ Bányászat és kohászat B) Ipar. a) Tulajd. ipar : I. Vas- és fémipar II. Gépgyártás és közlekedési eszk. gyárt... III. Kő-, föld-, agyag- stb ipar IV. Fa- és csontipar V. Bőr-, sörte-, szőr-, tollstb. ipar VI. Fonó- és szövőipar ... VII. Ruházati ipar VIII. Papirosipar IX. Éleim. és élvezeti cz gyártása X. Vegyészeti ipar XI. Építőipar XII. Sokszorosító- éB műipar XIII. Szállodás-, vendéglős és kávésipar stb XIV. Egyéb és ismeretlen ipari foglalkozások.. a) Tulajdonképeni ipar összesen b) Házi és népipar .... c) Vándoripar B) Ipar összesen. 112 3.735 2.456 2.252 3.919 362 I.847 35.072 99 11.790 540 II.538 366 10.408 3 84.38? 130.228 1.749 216.364 197 197 3.533 916 311 4.205 6.836 147 1.056 2.597 137 9.584 568 1.922 63 8.778 51 OJ 0) 00 N 28-t 7"» 11"» 36-5 12-8 6-< 17-1 18"» 12-8 30-2 34» 25 "6 13-8 25-0 15-8 37.171 10.323 36 19-i 340' o 32 42.530 44'e) 0-t 0"3 Oá 1"8 O"» O"« 0-8 0"3 Ói l"o 0-8 o-< 0"6 0-8 2-7 0-6 0't 5-0 0-8 0-4 7-1 7 1-0 2-1 1-8 1"» 7-8 2-8 i-6 0-8 12-u 6-» 4'o 94-1 55-0 E kimutatás azt az érdekes jelenséget mutatja, hogy a bányászat és egy-két iparcsoport kivételével mindenütt jóval több azok száma, a kik mellékfoglalkozásukat mint önállók űzik, azoknál, a kik mellékfoglalkozásukban másoknak alkalmazottjai. Ez természetesnek is látszik, mert ha valaki az iparban