1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912)

II. Részletes kimutatások - 3. A községek polgári népessége a legutóbbi öt népszámlálás szerint - I. Magyarország

805 Vármegye, járás, község ; rt. és tj. város Vármegye, járás, község; rt. és tj. város Jelenlévő polgári népesség 18(59 1880 1890 1900 , 1910 végén 7 6. Gödöllői járás Csömör Czinkota Dány .... Gödöllő Isaszeg Kerepes Kistarcsa Mogyoród Nagytarcsa Péczel Rákoscsaba Rákoskeresztúr Rákosliget2 Rákosszentmihálys) Szada Váczszentlászló Valkó 18| Zsámbok 7. Kalocsai járás Bátya Bogyiszló Dunaszentbencdek Dusnok Fájsz Foktő Gcderlak Homokmégy") Kalocsa Miske Szakmar6) Úszód Összesen 8. Kiskőrösi járás. 1 Akasztó Baj aszentistván Bocsa8)12) Császártöltés Ersekcsanád Hajós Keczel 8| Kiskőrös Nemesnádudvar lOJ Prónayfalva12) 11 Soltvadkert18) 12 Sükösd 13 Szeremle Összesen 9. Kiskunfélegyházi járás. 1 Alpár 2 Jászszcntlászló ls) 3 Kiskunmajsa Koháryszentlőrincz15) 1.124! 765 Ókécske 2.112J 2.411 Pálmonostora 2.184 2.099 Pétermonostora 989 944 Szánk16) 996J 1.294 Tiszaújfalu 1.138! 1.218 Űjkécske 3.957[») 4.815 Összesen 23.339 27.477 10. Kispesti járás. Csepel Dunaharaszti Erzsébetfalva17) Kispest18) Pestszentiőrincz19).. Soroksár Összesen20). 11. Kunszentmiklósi járás. Fülöpszállás Izsák Kerekegyháza.... Kunszentmiklós. Orgovány21) Páhi Peszéradacs Szabadszállás .... ÖsszesenSi 12. Monori járás. Alberti Bénye Czeglédberczel .... Ecser Gomba Gyömrő Irsa 8| Káva 9] Maglód Mende Monor Nyáregyháza Péteri Pilis Tápiósáp Tápiósüly Úri Üllő Vasad 22)24) 2o| Vecsés Összesen.... 1.329 1.748 223[ 361| 4.940 1.526 1.803 1.355 ÍJ 321 5.520 8.601 12.345 3.816 3.222 1.898 5.614 500 979 453 5.176 1.200 2.985 2.154 951 1.790 1.499 ») 6.723 1.412 3.082 2.626 860 2.943 1.653 7.496 1.590 3.100 2.804 978 3.830 1.636 8.354 34.869 2.246 2.075 4.754 4.523 390 7.056 39.835 4.563 2.367 15.717 9.777 5.952 8.866 44.664 9.454 3.859 30.959 30.154 7.812 13.340 21.044 47.242 13. Nagykátai j. Farmos Kóka ... 21.658 3.319 901 2.048 786 2.047 ÍJ 3.760 574 1.319 978 5.452 1.730 1.012 3.500 1.469 1.018 1.879 2.217 368 2.831 38.594 1.328 2.857 3.950 3.454 2.395; 0.564 883; 1.014! 972; 6.295 4.861 4.285 2.969 6.928 1.311 1.541 1.254 7.161 5.376 5.542 3.604 7.771 1.913 3.389 1.334 8.089 95.578 5.954 7.129 4.445 8.316 2.963 4.173 1.605 9.554 25.527 3.636 958 2.367 801: 2.312 1.367Í 3.981; 577 1.508 1.164 6.228 1.709 1.040 3.900 1.413; 1.041Í 1.805! 2.526Í 560J 2.674 30.310 4.182 1.009 2.1 1.015 2.340 1.538 4.429 734 1.667 1.330 7.027 2.322 1.061 4.219 1.686 1.274 1.930 3.033 650 3.271 37.018 44.139 41.567 47.397 1.368 3.219 1.585 3.465 4.748; 1.111; 2.924 5.569 1.227 3.396 1.125 2S) 1.455 2.3901 2.628 «) 1.977!2S) 4.061 4.928 6.118 756 781 3) 2.1322S) 3.295 1.577 1.914 8) 8.803^)11.426 2.997! 3.365 1.235 1.492 4.610 28) 5.750 2.019 23) 2.531 1.53928) 1.927 2.128 2.179 8) 4.074 2S) 5.184 1.014 1.420 8) 4.1162S) 7.394 56.203 73.112 1.957 3.996 2.369 4.431 J) A nagy szaporodást vaggongyár keletkezése idézte elő. — 2) 1907-ben alakult kteséggé, addig Rákoskeresztúrhoz tartozott. — 3) 1902-ben alakult községgé, addig Csömörhöz tartozott. -— *) Több községnél mutatkozó feltűnő népnöveknlrsi Budapest szomszédsága a a kedvező közlekedési viszonyok idézték elő. — 6) A fogyás oka az egy-gyermekrendszer s gazd. cselédek és munkások elköltözése. — 8) 1897-ben alakult községgé, azelőtt mint puszta Kalocsához tartozott. •— ') Kiköltözések fogyasztották a népességet. — 8) 1906-ban alakult községgé Prónayfalva község Kisbócsa, Nagybócsa és Zöldhalom pusztáiból. — •) A fogyás oka gyermekjárványok és elköltözés. — 10) Parczellázás folytán betelepedés. —n) A feltűnő szaporulat oka részben az, hogy Tabdi szőllők Pánitól idecsatoltattak. — 12) A gyors fejlődést a puszták benépesülése okozta. —l3) A gyors növekvést a nagy tex'mészetes szaporodáson kívül betelepedések is elősegítették. — 14) Egy-gyermekrendszer okozza a fogyást. — lS) 1892-ben alakult községgé, azelőtt mint puszta Kecskeméthez tartozott ; 1913 jan. 1-től ismét Kecskeméthez csatoltatik. — *•) A gyors növekvést a puszták betelepülése idézte elő. — *') Soroksár határában keletkezett és 1897-ben alakult községgé. — ") 1869-ben még nem létezett. Soroksár határában keletkezett s 1887-ben alakult községgé. — ") Kispesthez (régebben Soroksárhoz) tartozó pusztából, majd telepből alakult községgé 1909-ben. — 20) A rendkívül gyors népndvekedést a főváros közvetlen szomszédsága idézte elő. — 21) 1901-ben alakult községgé Kunszcntmiklós pusztájából. — 22) A gyors növekvést parczellázások és szőllőültetések folytán történt betelepülések, Peszéradacson több gazd. cseléd alkalmazása okozták. — 23) A feltűnő növekvést Budapest közelsége, a fővárosi lakosok kitelepülése magyarázza, de Monoron parczellázás is történt.— 24) lSii'.í-ben még mint puszta Nyáregyházához tartozott.