1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
57* sok vármegye akad, a hol a külföldi honosok aránya még az egy tized °/ 0-ot sem éri el. A népszámlálási mű I. kötete járásonkint, sőt községenkint is közli a külföldi honosok számát, a mi a külföldi honosok eloszlásának részleteit élénken világítja meg. A járások szerint való arányról külön grafikai térkép is készült (VI. sz.). Feltűnik e térképen az az óriási különbség, mely a külföldi honosok aránya tekintetében az ország egyes vidékei között mutatkozik. Vannak határszéli járások, a melyekben a külföldi honosok aránya a negyedszázalékot sem éri el s ezzel szemben az ország belsejében látunk olyan járásokat, a hol a külföldi honosok a népességnek 5°/ 0-áig emelkednek. A horvátszlavon vármegyéktől eltekintve, általában véve a bányászat és nagyipar hatása nagyon meglátszik a külföldi honosok megoszlásán : azokban a járásokban találjuk a legtöbb külföldi honost, a hol valami bányavállalat vagy gyár van a járás területén, így pl. a petrozsényi, szepesváraljai, váczi, füleki, tatai stb. járásokban. Horvát-Szlavonországokban a külföldi honosok betelepülése más jellegű, ott inkább mezőgazdasági népesség költözött be különösen Cseh- és Morvaországból. Legsűrűbben vannak a külföldiek Pozsega és Belovár-Körös vármegye egymással határos járásaiban ; a daru vári és kutinai járásban arányuk meghaladja a 10°/ 0-ot, azonkívül még hat járásban több mint 5°/ 0-át teszik a népességnek. Igen sok a társországok kisebb városaiban is a külföldi honosok száma, a mi részben a határhoz való közelségüknek, részben pedig a külföldről betelepedett falusi népesség városokba való tódulásának tulajdonítható. A Fiume mellett elterülő szusáki járás 7°/ 0-ot meghaladó külföldi honos népessége legnagyobbrészt Fiume útján került oda, minthogy e járás külföldi honosainak túlnyomó többsége a Fiúménak mintegy külvárosául tekinthető Szusákon tartózkodik. A mi a külföldi honosoknak országok szerint való megoszlását illeti, földrajzi helyzetünkből és Ausztriával való közjogi kapcsolatunkból kifolyólag természetesen a külföldi honosok között az osztrákok vannak túlnyomó többségben : a 237.617 külföldi honos között, kiket a népszámlálás a Magyarbirodalom területén talált, 207.593 volt ausztriai s csak 30.024 egyéb külföldről való. Ausztrián kivül csak Olaszország (9035) és a Németbirodalom honosai (8011) vannak jelentékenyebb számmal. Feltűnő, hogy a Balkán-félsziget országai, mint Románia és Szerbia, továbbá Bosznia és Herczegovina, a melyekkel Magyarország közvetlenül határos, olyan kevés bevándorlót szolgáltatnak : romániai honos csupán 1533, szerbiai 1796 és boszniai illetőségű 2223 volt a Magyarbirodalom területén. Része lehet ebben éppen a földrajzi fekvésnek is, mert a mint már a belső vándorlásoknál láttuk, az észak felé való vándorlás ritkább, másrészt pedig a felsorolt Balkánországok nélkülözik a legnagyobb vándorhajlamú iparos és gyári munkás-elemet s e mellett népsűrűségük is jóval kisebb, mint Magyarországé. Érdekes, hogy a távolabbi Bulgáriából majdnem ugyanannyi honos (1419) tartózkodik hazánkban, mint a szomszédos és jóval népesebb Romániából, kiknek számát specziális és jól jövedelmező foglalkozásuk, a konyhakertészet, a közvetlenül megelőző népszámlálás óta majdnem megkétszerezte. A közelebb eső államok közül Oroszország szerepel még 1059, és Törökország 713 alattvalóval, mig a nyugateurópai államok közül Svájcznak 1000, Francziaországnak 889 és NagyBritánniának 834 honosa lakott 1900-ban Magyarországon. Az 1890. évi népszámlálás óta legjobban szaporodtak az orosz, török és a britt honosok, kiknek száma 10 év alatt több mint megkétszereződött. Legkevésbbé növekedett a német honosoké, mindössze 21 *4 0/o-kai, a mi a Németbirodalom újabbi rohamos fejlődése mellett érthető is. Svájcz alattvalóinak száma ellenben 168-czal (14'4 0/ 0) meg is fogyott, különösen a nőké, kikkel szemben a franczia nők számának emelkedése arra vall, hogy újabban inkább francziaországi bonnokat és nevelőnőket alkalmaznak a svájcziak helyett. Ha az osztrák honosokat tartományi illetőségük szerint vizsgáljuk, legtöbb köztük a Galicziából (45.198), Csehországból (39.272) és Morvaországból (31.620) való ; legkevesebb természetesen a legtávolabbi és legkisebb népességű Salzburgból (177) és Vorarlbergből (67) találtatott. Az előző népszámlálás óta egyes osztrák tartományokból való osztrák honosok száma megcsökkent ; kétséges azonban, hogy ez megfelel-e a valóságnak, mert az utolsó népszámlálás 15.083 osztrák honosról nem tudta megadni a tartományi illetőséget azon okból, mert a számlálólapon a honosságnál a tartományi illetőség nem kérdeztetett ; ez utóbbit ennélfogva a születési hely alapján kellett megállapítani. Azokra az osztrák honosokra vonatkozólag tehát, a kik nem Ausztria területén születtek, és számlálólapjukon a tartomány nem volt megnevezve, a tartományi illetőség nem volt megállapítható. Ez a körülmény az előző népszámlálások adataival való összehasonlítást kissé megnehezíti, mert nem lehet tudni, hogy a 15.083 ismeretlen illetőségű osztrák honos közül mennyi esik még az egyes tartományokra. így is látható azonban, hogy a galicziai illetőségűek szaporodása messze meghaladja a többi tartományokét : galicziai osztrák honos 1880-ban még csak 10.246 volt, 1900-ban már 45.198, kikhez még legalább 3—4000 járul az ismeretlenek közül. Téves volna azt hinni, hogy e galicziai bevándorlásban túlnyomólag a galicziai zsidók vesznek részt, mert a galicziai illetőségű osztrák honosoknak csak 27 ,4°/ 0-a izraelita, kiknek legnagyobb része a németet vallja anyanyelvül ; nagy számmal vándorolnak be ellenben újabban különösen bányavidékekre és a felvidék határos vármegyéibe katholikus lengyel munkások, a mit az is bizonyít, hogy az 1900. évi népszámlálás a Magyarbirodalom területén 26.551 lengyel anyanyelvű egyént talált, kik éppen azokban a törvényhatóságokban laknak legnagyobb számmal, a hol legtöbb a galicziai
