1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - C) Általános népleirás
42* sok népszaporodási százalékait a négy utolsó népszámlálás közti időszakokban : Országrész Duna bal partja..., Duna jobb partja . Duna-Tisza köze..., Tisza jobb partja , Tisza bal partja .... Tisza-Maros szöge. Királyhágóntúl Fiume Magyarország Horv.-Szlav.-orsz. . Magyarbirodalom . A szaporodási arány progresszivitása e szerint az anyaországban hét országrész közül a törvényhatósági jogú városoknál hatban, a rendezett tanácsú városoknál pedig ötben egész határozottan mutatkozik. A társországokban a második időszak bizonyos hanyatlást mutat, a 90-es években azonban újra emelkedés jelentkezik, különösen nagyarányú emelkedés a törvényhatósági jogú városoknál. Minthogy a népesség szaporodásának országos aránya a 90-es években az előbbi évtizedhez képest alig változott (10*9—10's), a városi népesség szaporodása azonban az utóbbi évtizedben sokkal intenzivebb volt, mint 1880-tól 1890-ig, természetesen a vidéki népesség fejlődésének kellett erősen hanyatlania. Tényleg azt látjuk, hogy mig 1880-tól 1890-ig a vidéki népesség 1,355.504 lélekkel, vagyis 10-10/ o-kal szaporodott, 1890—1900-ig már csak 1,201.998 lélek a vidék szaporodása, a mi csak 8'2°/ 0-nak felel meg ; a városi népesség szaporodási száma ezzel szemben 351.792-ről 570.944-re emelkedett. S mig a 80-as évek összes szaporodásából 20'6°/O esett a mindkét kategóriájú városokra s 79'4°/O a vidékre, a 90-es években ezek az arányok már annyira eltolódottak, hogy az összes szaporodásnak majdnem harmadrésze, 32'2°/ 0 a városok népességét növelte s csak 69°/ 0-a jutott a vidékre. A városi népesség jelentőségét még jobban kifejezi az az arány, a mely a városi lakosság számának az összes népességhez való viszonyát jelzi. 1869-ben az összes polgári népességnek még csak 13-3°/ 0-a lakott városokban és 86-7°/ 0-a kis- és nagyközségekben, 1900-ban már a városi népesség aránya 16-70/ o, sőt ha a katonaságot is számításba veszszük, mely leginkább a városokban állomásozik, a városi népesség aránya 17'2 0/ 0-ra emelkedik. Kis arány ugyan ez még a nyugateurópai államok arányaihoz képest, a hol a városi népesség 30—40, sőt 50°/ 0-ot tesz, a haladás azonban már eddig is tagadhatatlan s a jövőben a városi népesség vonzóerejének növekvése folytán bizonyára még gyorsabb lesz. Részletesebben kell még kiterjeszkednünk az utolsó évtized szaporodási viszonyaira, melyek városaink fejlődésének legújabb alakulását jelzik. A fentebbi összeállítás mutatja, hogy a törvényhatósági jogú városok népességének növekvése 1890-től 1900-ig a Duna-Tisza közén és a társországokban volt legnagyobb ; magában az anyaországban pedig a Királyhágóntúl áll második helyen. A rendezett tanácsú városok fejlődése viszont a Duna jobb partján és a Tisza jobb partján volt a legkedvezőbb. Leggyengébben fejlődtek a törvényhatósági jogú városok a két nyugati országrészben, a rendezett tanácsú városok pedig a két alföldi országrészben : a DunaTisza közén és a Tisza-Maros szögén, összefoglalva a városok mindkét kategóriáját és szembeállítva a vidéki népesség szaporodásával, a következő képet kapjuk : A városi A vidéki polgári Országrész népesség szaporodása »/„-ban 1890-1900 Duna bal partja 12-6 8-0 8-4 Duna jobb partja 19-0 4'a 5-4 Duna-Tisza köze 26'o 12-7 18-2 Tisza jobb partja 20-s 8-1 9 B Tisza bal partja 18-4 111 12-S Tisza-Maros szöge 15-9 5-9 7-1 Királyhágóntúl 19-4 8-0 9I Magyarország 21-7 8-0 10-3 Horv.-Szlavonorsz 22-0 8-9 9-8 Magyarbirodalom 21-7 8-a 10-9 A városi és vidéki népesség szaporodási viszonyai között valamennyi országrészben feltűnő különbség mutatkozik, különösen nagy a különbség a Duna jobb partján, a hol a vidéki népesség alig szaporodik. Legkevésbbé tűnnek ki a városok nagyobb szaporodásukkal a vidék felett a Duna bal partján, a többi országrészben azonban a városok fejlődési aránya kétszerese, sőt háromszorosa a vidékének. Érdekes, hogy a társországokban úgy a városi, mint a vidéki népesség erőteljesebben fejlődött, mint az anyaországban, az összes szaporodás ennek daczára ott kisebb arányú. Ennek oka az, hogy a Dráván innen a gyorsabban fejlődő városi népesség jóval nagyobb arányát (18.i°/ 0) teszi a népességnek, mint a Dráván túl (7 ,4°/ 0), ennélfogva az általános szaporodási arány emelésére is nagyobb a hatása az anyaországban, mint a társországokban. A mi az egyes városok szaporodási arányait illeti, az utolsó tiz évben legkedvezőbben fejlődött 10 város a következő : Zágráb tj. város 48-9 Szombathely rt. város .., 44's Déva rt. város 47-s Zólyom rt. város . 33^8 Csíkszereda rt. város ... 46-8 Kaposvár rt. város . 38-s Budapest szfőv 45-6 Miskolcz rt. város . 34-s Yajdahunyad rt. város... 45'S Bród város . 32-4 Törvényhatósági jogú Rendezett tanácsú városok népességének szaporodása °/o-ban 18691880 18801890 18901900 18691880 18801890 18901900 4-5 7-0 15i 7-9 8-s 11-2 11-6 11-9 16-9 16-4 10-7 21-8 19-6 25-5 32-6 6-7 12-2 9-4 20-0 10-7 23-a 3-3 6-5 19-7 9-7 13-8 25-2 2-9 11-8 13-1 5"« 12-0 20-s 6-3 9-5 10-5 9-8 15-8 27-7 3-4 8-9 17-0 17-s 40-6 29-0 — — 15-0 19-4 15-3 20-s 18-3 20-2 28-x 29-5 28-2 6-0 13-9 6-4 lO'o 11-0 10-1 13-8 12-3 13-7
