1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)

I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása

211* nyerni, másrészt egy előző felvétel liasonló eredmé­nyeivel egybevethetők lennének, a mikor is bizonyos következtetést lehetne vonni azokra a társadalmi s gazdasági alakulásokra, a melyek a lefolyt tíz évet mezőgazdaságunk szempontjából jellemzik. így azonban csak röviden felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tulajdonban bírt földbirtokok tulajdonosainak az anyaországban közel kétharmadrésze (62-i°/ 0), az 50 holdon aluli kisbirtokosokra és kisbérlőkre, 22'9°/ 0 pedig a kisbirtokos napszámosokra esik, míg a társ­országokban ugyanerre a két csoportra, a melyek nincsenek elkülönítve, jóval nagyobb arány és pedig 97-80/ o jut. Természetesen ennek megfelelően a többi csoportok a Dráván innen sokkal erősebben kép­viselvék, mint a Dráván túl. Nem érdektelen annak [kutatása sem, hogy a bányászat-ipar-forgalom körében foglalkozási viszony szerint mint alakul a földtulajdonnal bíró egyének aránya. E végből közöljük a következő táblázatot : Foglalkozási főosztály Az önálló A tisztviselő Az egyéb se­gédszemélyzet Foglalkozási főosztály körébe tartozó népesség közül tulajdonban birt földbirtoka volt %-ban Foglalkozási főosztály Magyar­ország Horvát­Szlavon­országok Magyar­ország á Ül S» E «oo o Magyar­ország Horvát­Szlavon­országok Bányászat és kohászat 68-0 7-s 8-8 13-7 15-6 Ipar 22"a 32-8 3-7 4"o 4-x 6-ú Kereskedelem és hitel 16-4 30-6 6-7 7-« 2-3 2-9 Közlekedés 23-T 30-s 8-8 12-7 11-S 13-8 Bányászat, ipar, forgalom összesen 21-a 32-a 6-8 9-b 5-8 7-1 Az önállóknak a többi csoportnál kedvezőbb társadalmi és gazdasági helyzetére vall, hogy köztük sokkal nagyobb arányban szerepelnek a földbirtoko sok, mint az egyéb foglalkozási viszonyban levő népesség közt. A közszolgálathoz tartozó s szabad foglalkozású egyének birtokviszonyairól foglalkozási viszony sze­rint pedig a következő kimutatás nyújt felvilágo­sítást : Tulajdonban birt földbirtoka volt az önállók az egyéb és tiszt- a dijnokok segéd­viselők személyzet körébe tartozó népesség közül %-ban Magyarország 20'a 6*e 14-a Horvát-Szlavonországok... 15* 6« 20'7 Magyarbirodalom 19-s 6'e 18's Hogy e csoportban az egyéb segédszemélyzet közt nem sokkal kisebb arányú a birtokos népesség, mint az önállók s tisztviselők közt, valamint hogy az ipar-forgalom a kereskedelem és hitel csoportját kivéve körében az egyéb segédszemélyzetnek általá­ban véve nagyobb arán vu földbirtok van tulajdoná­ban, mint a tisztviselők közt, magyarázatát leli abban az egyszerű tényben, hogy az egyéb segéd­személyzet körében a földbirtok megmunkálását, különösen kisebb terjedelem esetén, a családtagok teljesítik, míg a tisztviselők idegen munkaerő igénybe­vételére szorulnak, a mi mindenesetre nehézkesebbé teszi a birtok szerzését. A teljesség kedvéért röviden azokat az ada­tokat is ismertetjük, a melyek a birtokosokat birtokterjedelem szerint osztályozzák. Foglalko­zási főosztályok szerint ezek a következőkép ala­kultak : Foglalkozási főosztály A tulajdonban birt s akár házilag művelt, akár bérbeadott földbirtokok tulajdonosai közül Foglalkozási főosztály 1 holdon aluli 1n l 8 1 50-100 100 holdon felüli 1 holdon aluli ? TH 8 1 m 50—100 100 holdon felüli Foglalkozási főosztály 1 holdon aluli holdas 100 holdon felüli 1 holdon aluli holdas 100 holdon felüli Foglalkozási főosztály birtoka volt /o-ban Foglalkozási főosztály Magyarország Horvát-Szlavonországok Őstermelés 15-0 38's 44'6 1-2 0-7 8-2 39Í 52-1 0-4 O-J Bányászat, ipar és forgalom 38-e 41-2 18-8 0-7 0-6 33-6 41-7 23-8 0-5 0-4 Közszolgálat 22-s 28-e 36-s 5-8 ü'í, 24-1 36-e 35-4 1-B 2-0 Véderő 11-4 40-8 41-5 1-8 5'« 9-s 30-2 58-« l'a 0-6 Napszámos, k. m. n. 64-8 31-7 3-6 — — 70-1 26-1 3-8 — — Házi cselédek 42-0 45-6 12-3 0-2 O'o 24-0 53-8 22'a — Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak 35*4 34-0 25-e 2-1 2-s 34-6 32-7 31-8 0-7 0-7 Mindössze 17-s 38-4 41-7 1-8 0-8 10-2 39-2 50'o 0-4 O'S A foglalkozások legnagyobb részében az egész kis, vagyis az 5 holdon aluli törpebirtokosok vannak erős túlsúlyban. Kivételt csak a véderő, s a köz­szolgálat és szabad foglalkozások képeznek, a hol már az 5 holdon felüli birtokosok majdnem elérik az abszolút többséget a véderőnél, sőt a társorszá­gokban meg is haladják. E két foglalkozási osz­tály egyszersmind £IZJ El hol legnagyobb a 100 holdon felüli birtokosok aránya, a mi főként annak a következménye, hogy igen nagy számmal vannak nagyobb birtokterületekkel rendelkező egyének, a kik e foglalkozásokat választják élethivatásúl. Érdekes az az ellentét is, a mely a földbirtokukat önmaguk kezelő s bérbeadó birtokosoknak foglal­kozási főosztályokon belül birtoknagyság - kategó­riák szerint való megoszlásában észlelhető. Nem idézzük itt ez adatokat, utalunk e végből a 113. számú táblára, hanem tisztán csak azt emeljük ki, hogy az őstermelést, az egyes gazdasági ágakba nem sorozható napszámosokat s házi cselédeket kivéve, a hol a birtokosoknak a birtokterjedelem szerint való megoszlása a két csoport közt egyező, a többi foglalkozásoknál s első sorban is a közszolgálati s szabad foglalkozásoknál, valamint a véderőnél a birtokokat bérbe adó tulajdonosok közt az 5 hold­nál nagyobb birtokkal rendelkező egyének jóval nagyobb arányban fordulnak elő, mint a birtokukat házilag mívelő tulajdonosok közt. E tény is bizo­nyítja, a mit már fentebb állítottunk, hogy a nem 12**

Next

/
Oldalképek
Tartalom