1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
166* A népesség foglalkozási viszonyainak feltüntetése, a mi a földrajzi alakulást illeti, rendszerint törvényhatóságonként történik. Igen fontos érdekek fűződnek azonban ahhoz, hogy az adatok tovább is tagoltassanak. Tényleg az 1900. évi népszámlálás súlyt is fektetett erre s így például a II. kötet már községenként számol be a népesség foglalkozásáról és pedig az őstermelésre és a tulajdonképeni iparra vonatkozólag minél részletesebben. Ez adatoknak kivált ma, midőn az iparfejlesztési akczió mind nagyobb méreteket ölt, megvan a nagy gyakorlati jelentőségük, mert megtudjuk ez uton, hogy mely községekben mily iparágak mily fokban vannak elterjedve, hány egyént foglalkoztatnak s így nagy mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy megtaláljuk az alapokat, a melyekre a továbbfejlesztés munkájában építeni lehet. De ez adatok ismeretéhez más fontos ipari közigazgatási érdekek is, mint tanoncziskolák felállítása stb. fűződnek. Természetesen e kötetben az adatokat ily résztességgel nem ölelhetjük fel, de már az által is, hogy a táblás részben külön feltüntetjük a rendezett tanácsú városoknak (70. sz. tábla), a melyek különben minden viszonylataikban a vármegyei törvényhatóság keretében szerepelnek s az 5.000 léleknél népesebb községek (71. sz. tábla) ipar-forgalmi népességét főbb csoportok szerint részletezve, erősen szolgálják a gyakorlati érdekeket. Magából a létszámból igen gyakran vonhatni ugyanis messzebbmenő következtetéseket akár az iparfejlesztés, akár egyéb ipar-közigazgatás szempontjából. Itt csak a rendezett tanácsú városokat vizsgálva, azt látjuk, hogy az ipar-forgalmi kereső népességünk 1900-ban 203.514 főt számlált, vagyis az összes iparforgalmi kereső népességnek 14-2°/ 0-át. Ha ez adatok ismeretével összefoglaljuk az összes, tehát a törvényhatósági jogú és rendezett tanácsú városokat, azt látjuk, hogy a városokban összesen 633.889 egyén talált keresetet az ipar-forgalomban, vagyis az összes kereső népességnek 43-3°/ 0, mig a vidéken csak 796.436 főre rúgott a számuk, a mi l0-6 0/ o-nak felel meg. Mint érdekes tényt említjük még meg, hogy van egy pár rendezett tanácsú város, a melyek iparos népességének aránya, ha nem is éri el, de vetekedik az erősebb iparral biró törvényhatósági jogú városokkal. Ilyenek Beszterczebánya, Kézdivásárhely, Poprád, Szászrégen, Vajdahunvad stb. c) A bányászat-, ipar- és forgalommal foglalkozó népesség foglalkozási viszonya. Annak helyes elbírálására, hogy általában véve az ipar-forgalom, avagy ennek egyes fő-, illetve alcsopartjai minő szereppel birnak a gazdaságtársadalmi életben, az eddig ismertetett adatok önmagukban véve nem elégségesek. E czélból kettős kiegészítésre szorulnak. Az egyik az, mely feltárja az önállók és segédszemélyzetnek egymáshoz való arányát ; a másik, mely a segédszemélyzet száma alapján a vállalatok nagyságának megállapítására törekszik. A segédszemélyzet számának s az önállókhoz való arányának ismerete különösen a tulajdonképeni iparban igen fontos. Már általánosságban a segédszemélyzet egyszerű számából bizonyos következtetést vonhatni az ipar állapotára. így rendszerint ennek nagy aránya az ipar fejlettségére vall, bár meg kell jegyeznünk, hogy e tekintetben igen óvatosan kell eljárni. Nincs kizárva ugyanis, hogy a segédszemélyzet magas számát tisztán az okozza, hogy azok az iparágak vannak erős túlsúlyban, a melyek már az üzem természeténél fogva csak nagy segédszemélyzettel működhetnek. Ezért szükséges a további részletezés, a mely nemcsak megvilágítja az egyes iparágak jellegét és természetét, hanem egyidejűleg rámutat a gyári természetű iparágaknak a többi iparágakhoz való arányára, sőt arra nézve is felvilágosítással szolgál, hogy a nem specziálisan gyári természetű iparágak minő fejlettségnek örvendenek, abból a helyes feltevésből indulva ki, hogy a segédszemélyzetnek magasabb vagy alacsonyabb aránya a nagy iparnak kisebb vagy nagyobb térfoglalását jelenti. Az önállók és segédszemélyzetnek számáról és arányáról 1900-ban a bányászat-, ipar- és forgalom főcsoportjaiban a következő kimutatás nyújt felvilágosítást : Foglalkozási csoport Magyarország Horvát-Szlavonországok Magyarbirodalom Foglalkozási csoport önálló segédszemélyzet önálló segédszemélyzet önálló segédszemélyzet szám °/o szám °/o szám °/o szám % szám szám •/. Bányászat és kohászat 543 l-o 55.881 99-0 5 0-c 841 99-4 548 1*0 56.722 99*0 Tulajdonképeni ipar 348.682 35i 644.188 64'» 32.982 39'J 51.374 60-E 381.664 35-4 695.562 64-e Házi és népipar 29.578 76-s 9.196 23-1 2.085 48-4 2.222 51-« 31.663 73-s 11.418 26*5 Vándoripar 5.735 89-1 699 10-8 361 92-s 28 7-s 6.096 89-s 727 10*7 Ipar összesen 383.995 37-0 654.083 63-0 35.428 39-s 53.624 60-2 419.423 37-2 707.707 62*8 Tulajdonképeni kereskedelem 65.242 41-8 90.993 58-s 5.581 42-7 7.497 57-s 70.823 41-8 98.490 58*2 Kofák és egyéb utczai árusok 13.619 92-s 1.098 7-5 637 89-s 77 10-8 14.256 92-4 1.175 7*6 Házaló kereskedők 14.128 85-a 2.458 14-8 731 88-a 98 11-8 14.859 85-4 2.556 14*6 Ügynökök és alkuszok 7.291 86-E 1.139 13-6 259 69-s 112 30-2 7.550 85-s 1.251 14*2 Pénz-, hitel- és biztosításügy 303 2-S 13.097 97-7 17 2-0 836 98-0 320 2*8 13.933 97*7 Közraktári vállalatok 3 0-6 591 99-s — 31 100*o 3 0*5 622 99-B Kereskedelem és hitel összesen Közlekedés Bányászat-, ipar- és forgal. összesen 100.586 18.187 47 "s 14-6 109.376 107.674 52-1 85-s 7.225 684 45-6 6-s 8.651 10.326 54-s 93*8 107.811 18.871 47-8 13 a 118.027 118.000 52-2 86-a Kereskedelem és hitel összesen Közlekedés Bányászat-, ipar- és forgal. összesen 503.311 35-2 927.014 64-s 43.342 37-1 73.442 62*8 546.653 35-s 1,000.456 64-7
