1900. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Végeredmények összefoglalása (1909)
I. Általános jelentés - D) A népesség foglalkozása
127* Közjogi alkatrész A női kereső népességből Közjogi alkatrész a k. m. n. napszámosok az egyéb és ismeretlen foglalkozásúak különböző munkaadóknál alkalmazott házi cseléd volt Közjogi alkatrész csoportjához tartozott különböző munkaadóknál alkalmazott házi cseléd volt Közjogi alkatrész 1890 1900 1890 1900 1890 1900 Közjogi alkatrész szám szerint »z e csoportba tartozó a női szám szerint az e csoportba tartozó a női szátn szerint eS £1 O = "8 S a női szám szerint ! az e csoportba tartozó a női szám szerint j 1 az e csoportba tartozó to a í8 szám szerint az e csoportba tartozó a női Közjogi alkatrész szám szerint összes keresők %-ábau szám szerint összes keresők %-ában szátn szerint összes keresők %-ában szám szerint összes keresők %-ában szám szerint j 1 összes keresők %-ában szám szerint összes keresők %-ában Magyarország 148.590 51-4 7-s 104.451 37-5 4*8 90.810 52-b 4-8 98.333 52-6 4*6 337.706 94-s 17-8 332.153 91-8 15« Horvát-Szlavonországok... 4.121 54-5 l-i 4.204 28-0 0-f 5.525 55-1 9.503 60-a 1-8 15.008 82-» 3-8 18.419 86-0 3-s Magyarbirodalom 152.711 51-8 6-j 108.655 37-» 4-1 96.335 52-e 4-6 107.836 53'í 4-1 352.714 93-7 155 350.572 91-0 13-1 A női keresők több mint kétharmada (68-2°/ 0) az őstermeléshez tartozik. Ha pedig az egyes közjogi alkatrészeket nézzük, Horvát-Sziavonországokban a túlnyomó rész, vagyis 90-5°/ 0-a a kereső nőknek őstermelő, míg a szorosan vett Magyarországon csak 62-90/ 0. A társországok majdnem kizárólagos agrikultur jellege tehát ez adatokban is érvényre jut. Itt azonban ismételten kell utalnunk arra, hogy az őstermelés körébe tartozó női népességre vonatkozó adatok teljes hitelre, minthogy határozott ismérvek arra nézve, hogy a nő mikor tekintessék mint kisegítő családtag keresőnek, nincsenek, s így a legszigorúbb utasítások mellett is az egyöntetű eljárást biztosítani nem lehet, nem számíthatnak. A többi foglalkozási főosztályokat már csak az anyaországra nézve ismertetve, megemlítjük, hogy az őstermelés után a házi cselédek teszik a női kereső népességnek legnagyobb hányadát és pedig 15'4 0/ 0-át. Majd a bányászat, ipar és forgalom következik lO-6°/o-kal, míg a különböző ágbeli napszámosok 4-9°/o-kal szerepelnek, az egyéb és ismeretlen foglalkozású nők aránya pedig 4-6°/ 0. A minimumot a közszolgálatban alkalmazott és szabad foglalkozást folytató nők képviselik, l'6 0/ 0-os arányukkal. A mi pedig az egyes foglalkozásokon belül a női keresők arányát illeti, a birodalom egyes közjogi részei közt erős eltérések vannak. A házi cselédeket nem említve, a kik a foglalkozás természetéhez képest, majdnem teljesen a nők közül kerülnek ki, az anyaországban az egyéb és ismeretlen foglalkozású egyének közt a legtöbb a kereső nő, 52-5°/ 0, majd a napszámosok következnek, a kiknek több mint egy harmada (37-5°/O) nő. A társországokban ellenben az őstermelés az a foglalkozás, a hol a kereső elemnek 42-90/ 0-a nő. Itt is ugyancsak, bár nem oly mérvben, elég jelentékenyen vannak képviselve és pedig 28'o°/o-kal a női keresők a k. m. n. napszámosok közt. A mi a közszolgálatot és szabad foglalkozásokat illeti, e csoportban a nők a Dráván innen 17'4, a Dráván túl 15'8°/o-kal, a bányászat, ipar-forgalomban pedig amott 16*o, emitt 12'3°/ 0-kal vesznek részt. Már ez adatok is eléggé rámutatnak a női munka jellegére, de még szimptomatikusabb jelleggel birnak e tekintetben azok az adatok, a melyek egyes foglalkozások szerint adnak számot a női keresők növekedéséről, illetve fogyásáról a legutolsó 10 év alatt. Ezek szerint. A foglalkozás megnevezése A női keresők növekvése (+) illetve, fogyása (—) volt 1890-től 1900-ig A foglalkozás megnevezése Magyarországon Horvát-Szlavonországokban Magyarbirodalomban A foglalkozás megnevezése szám szám szám Őstermelés Bányászat, ipar és forgalom Közszolgálat és szabad foglalkozások K. m. n. napszámosok Házi cselédek Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Összesen + 227.497 + 67.580 + 11.282 — 44.139 — 5.553 + 7.523 -1- 20-3 + 41-» + 49-8 — 29-7 — l-e + 8-3 + 122.461 — 356 + 1.016 -(- 83 + 3.411 + 3.978 + 35-a — 2-4 + 49-s + 2-0 + 22-7 + 72-0 -f 349.978 + 67.224 + 12.298 — 44.056 - 2.142 + 11.501 + 23-8 + 38'a -1- 49-8 — 28-s — 0-6 + 12-1 Őstermelés Bányászat, ipar és forgalom Közszolgálat és szabad foglalkozások K. m. n. napszámosok Házi cselédek Egyéb és ismeretlen foglalkozásúak Összesen -f 264.190 -I- 14-0 -(- 130.613 -1- 33« -1- 394.803 + 17-4 Különösen jellegzetesek az anyaországra vonatkozó adatok. Legnagyobb az emelkedés a bányászat, ipar-forgalom keretében s a közszolgálatok és szabad foglalkozásoknál. Nyilvánvalóan jelzik ez adatok a női munka irányát. A gyáripar fejlődése, továbbá az a tény, hogy a férfiak mindinkább a jövedelmezőbb foglalkozások felé vonulnak, a még nehezebbé váló megélhetési viszonyok stb. kétségtelenül a jövőben még erősebben fogják emelni az ipar-forgalom körében a női keresők számát. A közszolgálatnál és szabad foglalkozásoknál már sokkal kevesebb erre a kilátás, sőt kérdés, hogy ez idő szerint nem lehet-e beszélni már erős túltermelésről. Minderre különben a legközelebbi népszámlálás adatai lesznek hivatottak kellő felvilágosítást nyújtani. Itt még csak azt teszszük szóvá, hogy valamely gazdasági ágba nem sorozható munkásoknál a nagy fogyást az indokolja, hogy 1890-ben valószínűleg igen sok nő, a ki vagy
