A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. III. rész. Épület-statisztika (1893)
I. Általános jelentés
32* A mondottakból az következnék, hogy a városokban az egyházi épületek csekély számmal fordulnak elő. Ezt azonban általánosságban nem lehet mondani, a 27 törvényhatósági város közül 13 alatta áll az országos átlagnak, 14 pedig fölötte s valóban meglepő végleteket látunk. Zágrábban 6*19, Kolozsvárott 3’75, Nagyváradon 3-62, Kassán 3-33, Pozsonyban 3-32, Sopronban 3-04, Maros-Vásárhelytt 3*oi°/o-ra rúgnak az egyházi épületek, ellenben Kecskeméten csak 0’76, Pancsován 0-75, Aradon 0*70, Hódmező-Vásárhelyen 0-69, Zomborban Oö7, Verseczen 0*36, Szegeden 0'29, Szabadkán pedig csupán csak 0*i6°/o-ra. Az utóbbi csoportba tehát kivétel nélkül alföldi városaink tartoznak ; de azért nem mondhatjuk, hogy ezzel ellentétben valamennyi felvidéki városban nagy volna az egyházi épületek száma, pl. Selmecz- és Bélabánya jóval az országos átlag alatt marad. Többnyire a püspöki városokban van legtöbb egyházi épület, de az sem általános szabály, pl. a püspöki székhelyet képező Székesfejérvárott az épületeknek csak p23°/o-a egyházi tulajdon, ellenben ugyancsak a Duna jobb partján, a protestáns színezetű Sopronban 3'04°/o. A vármegyei törvényhatóságok között csak egy van, hol az egyházi épületek számaránya meghaladja a 3°/o-ot, 2°/o-ot meghaladó vármegyével azonban már sűrűn találkozunk. Ilyen a Duna bal partján Bars, Hont és Zólyom ; a Duna jobb partján Győr, Komárom, Somogy és Veszprém; a Tisza jobb partján Borsod kivételével valamennyi megye; a Tisza bal partján Szabolcs, Szatmár és Ugocsa megye ; Erdélyben Kis-Kükiillő, Kolozs és Maros-Torda megye. A Tisza-Maros szögében, a Duna-Tisza közt és Horvát-Szlavonországokban egyetlen vármegye sincs, hol az egyházi épületek megütnék a 2°/o-ot. A községi és törvényhatósági épületek a Duna két partján fordulnak elő legnagyobb arányban, főleg a jobb parton, legkisebb mértékben pedig Erdélyben. Általában a Tiszától keletre fekvő országrészekben sokkal gyérebben vannak képviselve, mint azon innen. A városok községi épületekben többnyire jóval gazdagabbak, a 27 közül csak 5 város nem múlja felül az országos átlagot: Versecz, Szeged, Zombor, Hódmező-Vásárhely és Pancsova, mely utóbbi helyen az épületeknek csak CHif/o-a képezett községi tulajdont. Legtöbb a községi épület Pozsonyban (4’os), Debreczenben (2*96), Sopronban (2‘65), Kassán (2'6s), Selmecz- és Bélabányán (2‘oi) és Győrött (2'oo), csak ezek után következik Budapest p9s°/o-kal. Ha a vármegyei törvényhatóságokat tekintjük, a felvidéket és a Dunántúlt látjuk községi épületekben leggazdagabbaknak, részint a községek nagyobb számával, részint a községi életnek a múltból maradt hagyományaiból vagy jelenlegi erősebb lüktetéséből folyik az. Legszegényebbek községi épületekben az erdélyrészi vármegyék; Hunyadban csak 0’i7, Szolnok-Dobo- kában Ouá, Alsó-Fehérben O26, Torda-Aranyosban 0’27, Kolozs megyében 0'29°/o-át teszik csak a községi épületek az összes épületeknek. Legkedvezőbb itt az arány a szászlakta megyékben : Brassóban, Szebenben, Nagy-Küküllőben. Az állami és katonai kincstári épületek csak 0'38°/o-át teszik az összes épületeknek ; Horvát-Szlavonországban valamivel jobb az arány, Ouo°/o. Az anyaországban határozottan a felvidéken, a Tisza jobb és a Duna bal partján legnagyobb az állami épületek aránya, hol az államnak a bánya- és vasiparban oly tekintélyes részesülése van. Magától értetődik, hogy az állami és katonai kincstári épületek számát tekintve a városi törvényhatóságok állnak legelői, hol az állami administratiónak legtöbb épületre van szüksége s hol a katonaság nagyobb mérvű elhelyezése, felszerelése, élelmezése stb. történik. Kassán Aus dem Gesagten würde folgen, dass kirchliche Gebäude in den Städten mit einer geringen Anzahl Vorkommen. Dies kann jedoch in Allgemeinen nicht behauptet werden ; von den 27 Städten mit Municipien stehen 13 unter dem Landes-Durch- schnitte, 14 aber über denselben, und thatsächlich kommen bei den Städten überraschende Gegensätze zum Ausdruck. Es betragen die kirchlichen Gebäude in den Städten : Zágráb 6*19, Kolozsvár 3*75, Nagyvárad 3*62, Kassa 3*33, Pozsony 3*32, Sopron 3*04, Maros- Vásárhely 3*oi %, die Gegensätze zeigen folgende Städte: Kecskemét mit Ovo, Pancsova mit O75, Arad mit O70, Hódmező-Vásár- hely mit 0-69, Zombor mit 0*67, Versecz mit 0'36. Szeged mitO‘29, Szabadka mit 0*i6 °/o. In letztere Gruppe gehören mithin ohne Ausnahme die Städte des Alföld; deswegen kann man aber nicht behaupten, dass im Gegensätze zu diesen Städten in sämmtlichen Städten Oberungarns die Anzahl der kirchlichen Gebäude eine grosse wäre, die Stadt Selmecz- und Bélabánya z. B. bleibt unter dem Landes-Durchschnitte. Die meisten kirchlichen Gebäude können hauptsächlich in jenen Städten angetroffen werden, welche eine bischöfliche Residenz bilden, aber auch dies ist keine allgemeine Regel, es bilden z. B. in der bischöflichen Residenz Székesfehérvár nur P23 °/o der Gebäude kirchliches Eigenthum, in der protestantischen Stadt Sopron hingegen, ebenfalls am rechten Donauufer 3*04 °/o. Unter den Comitats-Municipien gibt es nur ein einziges, wo die Verhältniszahl der kirchlichen Gebäude 3 °/o übertrifft, Comitate mit mehr als 2 °/o kommen aber schon häufig vor. Solche sind am linken Donauufer die Comitate Bars, Hont und Zólyom, am rechten Donauufer: Győr, Komárom, Somogy und Veszprém, am rechten Theissufer mit Ausnahme von Borsod sämmtliche Comitate, am linken Theissufer: Szabolcs, Szatmár und Ugocsa, in Siebenbürgen: Kis-Küküllö, Kolozs und Maros-Torda. Im Theiss-Maros-Becken, im Donau-Theiss- Becken und in Kroatien-Slavonien existirt aber kein einziges Comitat, in welchen die kirchlichen Gebäude 2 °/o betragen würden. Die Gemeinde- und Municipal-Gebäude zeigen die grösste Verhältniszahl an den beiden Ufern der Donau, besonders am rechten Donauufer, die geringste Verhältniszahl aber in Siebenbürgen. In Allgemeinen sind diese Gebäude in den von der Theiss östlich gelegenen Landestheilen viel spärlicher vertreten als diesseits der Theiss. In den Städten kommen Gemeinde-Gebäude in bedeutend grösserer Anzahl vor, von den 27 Städten übertreffen den Landesdurchschnitt nur 5 nicht, namentlich die Städte: Versecz, Szeged, Zombor, Hódmező-Vásárbely und Pancsova, in letzterer bildeten nur Osi °/o der Gebäude Gemeinde-Eigenthum. Die meisten Gemeinde-Gebäude können angetroffen werden in den Städten: Pozsony (4‘08°/o), Debreczen (2*96 °/o), Sopron (2*65 °/o), Kassa (2*63 °/o), Selmecz- und Bélabánya (2-01 °/o) und Győr (2-oo °/o), nur nach diesen folgt die Hauptstadt Budapest mit 1*98 °/o. Nehmen wir die Comitats-Municipien in Augenschein, so ist ersichtlich, dass Oberungarn und das rechte Donauufer mit Gemeinde-Gebäuden am reichlichsten versehen sind ; dies folgt theils aus der grösseren Anzahl der Gemeinden, theils aus den Traditionen des Gemeinde-Lebens in der Vergangenheit, oder aus dem gegenwärtigen regeren Pulsschlag desselben. Am ärmlichsten sind mit Gemeinde-Gebäuden die Comitate Siebenbürgens bedacht; es betragen dieselben in den Comitaten Hunyad nur 0-i7, Szolnok-Doboka 0*19, Alsó-Fehér 0*26, Torda-Aranyos 0*27, Kolozs 0’29 °/o der gesammten Gebäude. Am günstigsten gestaltet sich das Verhältnis in den durch Sachsen bewohnten Comitaten Brassó, Szeben, Nagy-Küküllö. Die staatlichen und militärärarischen Gebäude betragen nur 0-38 °/o der gesammten Gebäude; in Kroatien-Slavonien ist das Verhältnis etwas besser — 0-4o°/o. Im Mutterlande gestaltet sich das Verhältnis der staatlichen Gebäude entschieden am günstigsten in Oberungarn, nämlich am rechten Theissufer und am linken Donauufer, wo der Staat an der Bergwerks- und Eisen-Industrie einen namhaften Theil besitzt. Die Anzahl der staatlichen und militär-ärarischen Gebäude betrachtet, nehmen selbstverständlich den ersten Platz die städtischen Municipien ein, wo die staatliche Administration die meisten Gebäude erfordert und wo die Dislocation, Ausrüstung, Menagierung etc. des Militärs in grösserem Masse vor sich geht. In der Stadt Kassa bilden 5*42 % der gesammten Gebäude das Eigenthum
