A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
;ámát a tulajdonképein ipar összes személyzetének °/o-ában \ifejezve tünteti fel. Öt vármegyében egyáltalában nem volt 20-nál több segé- cl(»t foglalkoztató vállalat, ezek: Árva, Hajdú, Kis-Küküllő, Kolozs és Lika-Krbava vármegye. Ha pedig a járásokat és városokat veszszük tekintetbe, azt találjuk, hogy a magyar korona országaiban levő 474 járás közül 296 járásban nincs, 178 járásban van, a 152 város közül pedig 74 városban nincs és 88 városiam van huszas vállalat. A térkép, a melyen Budapest is a maga területének meg- íelelő kis folttal van jelezve, nem tüntetheti fel Budapestnek ízt a túlnyomóságát a hazai nagy ipar terén, a melyet fentebb már néhány szóval jeleztünk, máskülönben azonban elég hű képét nyújtja a magyar nagyipar eloszlásának. A nagyipar eloszlásánál az is fontos szempontot képez, hogy az ország különböző vidékein mely iparágak vannak a nagy iparban leginkább képviselve. Budapesten kivid, a hol a népszámlálás alkalmával már 101 -féle oly iparág találtatott, melyben 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkoztató vállalatok vannak, a nagy ipar a Duna bal és a Tisza jobb partján tüntet fel legnagyobb változatosságot. Talán nem lesz érdektelen, ha minden egyes országrészre vonatkozólag feltüntetjük azon fontosabb iparnemeket, a melyek az illető országrészben, Budapestet is egy külön országrész gyanánt tekintve, a nagy iparban képviselve vannak. Budapesten a legtöbb nagyipari vállalat a következő iparágakban találtatott: volt 26 könyvnyomda, 22 asztalos vállalat, 21 gépgyár és vasöntő, 19 czipész, 16 — 16 épitészvállalat és gőzmalom, 14 lakatosvállalat, 12 téglagyár, 11 pék és 10 szeszgyár. Erre a 10 iparágra az összesen 367-re rúgó nagyipari vállalatból 167 esett. Az alkalmazott munkásszemélyzet nagysága szerint pedig következőleg sorakoztak a Budapesten előforduló és nagyiparilag űzött iparágak: a gépgyárakban és vasöntödékben alkalmazva volt 5.583 segédszemély, a gőzmalmokban 3.254, a könyvnyomdákban 2.835, 4 hajógyárban 2.451, 1 waggon- gyárban 2.025, a téglagyárakban 1.670, 2 vasúti javitó műhelyben 1.589 és a 2 dohánygyárban 1.384 segédszemély ; ezen iparágakra, melyekben külön-külön legalább 1.000 egyén volt alkalmazva, együttesen 20.791 egyén esett s minthogy a budapesti nagyipari vállalatok összes személyzete 37.283 egyénből állott, abból csupán a felsorolt 8 iparág 56°/o-ot képviselt. A Duna bal partján előforduló 159 nagyipari vállalat közül a fontosabbak a következők: 6 nagy vasgyár 3.835 segédszemélyzettel (2 Nógrád és 4 Zólyom vármegyében), 7 czukorgyár (1.302 segédsz.), és pedig 3—8 Nyitra és Pozsony megyében, 1 pedig Nógrád megyében ; 15 üveggyár (1.233 segédsz.) és pedig 6 Nógrád megyében, valamennyi a losonezi járásban, 3-3 Trencsén és Zólyom vármegyékben, 2 Bars és 1 Nyitra vármegyében ; 15 gőz- fürész és fürészmalom (614 segédsz.) és pedig 6 Zólyom vármegyében, 3 Trencsénben, 2 — 2 Liptóbao ésTúróczban s 1 — 1 Bars és Nógrád vármegyékben. A Duna bal partján van továbbá 6 bőrgyár (SLiptó és 1 Nyitra vármegyében), 5 gyapjufonó- és szövő- posztó) gyár (2 Nógrád és 1 — 1 Trencsén és Zólyom vármegyékben s Pozsony sz. k. városban). A nagyobb számban előforduló vállalatok között emlithetünk még 16 épitéízvállalatot és 7 téglagyárat, melyeket csak azért hagytunk utoljára, minthogy általában véve minden országrészben tömegesebben szoktak előfordulni s a Duna balparti vármegyék nagyiparában a többi iparágakhoz képest aránylag csekély jelentőséggel bírnak. A Duna • ’&ra *. * r7iuui^szüc.& u&yyripr.Vu!*'*.-1 'eíüiv ö!> 1 <xqa\ ís botgyárak, stb. A Tissa jobb partjának nagy ipara sok tekintetben sonlatosságot mutat a Duna balparti országrészhez. Itt is, csakhi még nagyobb túlnyomósággal, a vasgyárak játszák a főszere] a mennyiben ezen országrészben a népszámlálás 19 vasgyá talált 4.138 segédszemélylyel, melyek közül 7 van Szepes, 4 ( mör, 3 Borsód, 2 Bereg s 1 — 1 Abauj-Torna és Ung vármegy ben. Van továbbá 14 gőzfürészvállalat (7 Szepes, 3 Gömör 2—2 Bereg és Ung vármegyékben), 5 üveggyár (2 Gömör, 1- Bereg, Borsód és Zemplén vármegyékben).Végül említésre méltó lu a Tisza jobbparti országrészben van hazánk legnagyobb czuk gyára is, a szerencsi Zemplén vármegyében 766 alkalmazót A Duna jobbparti, Duna-Tisza közi és a Tisza balpt országrészeknek, melyekben a nagyipar tudvalevőleg a legkise mértékben van elterjedve, közös vonását képezi, bogy a vál latoknak igen jelentékeny része az építési iparra, az épit vállalatokra és a téglagyárakra esik. A három országrészt együttesen, Budapest főváros befoglalása nélkül, 289 nagy ip vállalat van, ebből 61 esik csupán az építész vállalatokra 34 a téglagyárakra. Mint fontosabb és nagyobb számban e forduló vagy nagyobb számú személyzetet alkalmazó nagyip vállalatokat, kiemelhetjük még a Duna jobb partján az 5 czuk gyárat (valamennyi Sopron vármegyében), á Duna-Tisza köz a gőzmalmokat (3 Heves vármegyében, 2—2 Újvidéken, Sze^ den, Kecskeméten és Pest vármegyében, 1—1 Bács és Gsongr vármegyékben), a Tisza bal partján pedig a gőzfürészeket (5 Mái maros vármegyében és l — l Bihar, Szatmár és Ugocsa v; megyékben), a szeszgyárakat (5 Nagy-Váradon és 1 — 1 Szabó és Szatmár vármegyékben) és az üveggyárakat (3 Bihar v; megyében, 1 — 1 Máramaros és Szatmár vármegyében). A Tisza-Maros szögében az osztrák-magyar állam vasút r. t.-n Krassó-Szörény vármegyében fekvő iparvállalatai, (vasgyárai, g€ gyára, gőzfürésze, vállalatainak és uradalmainak kiegészítéséül sz gáló építészete) említendők első helyen. Egyébiránt ezen országról ben a 20-nál nagyobb számú segédszemélyzetet foglalkozh vállalatok között volt, a fontosabbakat említve: 6 vasgj 2.047 segédszemélylyel (3 vállalat Arad és 3 Krassó-Szöré vármegyében), 17 építész vállalat 884 segédszemélylyel (5 Arad kir. városban. 4 Krassó-Szörény vármegyében, 3 Pancsován, 2C.sanád vármegyében és Temesvárott és 1 Torontál vármegyébei 7 gőzfűrész és fűrészmalom 885 segédszemélylyel (3—3 Arad Krassó-Szörény vármegyében és 1 Arad sz. kir. városban), 8 szén gyár 628 segédszemélylyel (4 Arad, 3 Temesvár sz. kir. városi); és 1 Krassó-Szörény vármegyében) és 11 gőzmalom 535 segé személylyel, ebből 4 van Temesvárott, 3 Temes vármegyéin és 1 — 1 Arad és Pancsova városokban és Krassó-Szörény Torontál vármegyékben. ' Az erdélyrészi nagyiparban a különböző vármegyék In előforduló 15 épitészvállalaton kívül, melyekben együttesen 51 egyén volt alkalmazva, különösen említendők a gőzftírész-váll; latok és fűrészmalmok 689 segédszemélylyel (2 Hunyad vá megyében és 1—1 Besztercze-Naszód, Háromszék, Szeben . Torda-Aranyos vármegyékben, továbbá Maros-Vásárhely s kir. városban), 5 posztó gvár, ezek közül 4 Brassóban 133, és Szebenben 36 dk,; al, 5 szeszgyár 256 segédszemélylyf (2 Brassó, 1 n íér és Maros-Torda vármegyékben 1 Kolozsvárot Fiúméba óbb iparvállalatok voltak: a m. ki dohánygyár, a a rizshántológyár, kőolajíinomitó gyj a na óit vá;
