A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 5. A jelenlevő népesség megoszlása születési és illetőségi hely szerint. Beszivárgás, kivándorlás. Jogi népesség

74* álló többi adatokat is figyelembe kell vermünk. Lássuk először is a különbséget a tíz évi tényleges és természetes szaporodás között: Tényleges Természetes szaporodás 1880-tól 1890-ig Vármegye 12.069 11.959 9.785 13.602 9.291 10.848 8.577 18.409 Különbség — 9.211 — 7.228 — 6.615 — 6.491 — 6.44-3 — 6.236 — 4.931 — 3.358 Nagy-Küküllő 2.858 Háromszék 4.731 Csík 3.170 Szeben 7.111 Brassó 2.848 Udvarhely 4.612 Fogaras 3.646 Alsó-Fehér 15.051 Nem lehet azonban azt mondani, hogy az a hiány, mely a tényleges népszámnak a születések és halálozások alapján kiszámított népszámmal való összehasonlítása alkalmával mutatkozik, egészen a romániai kivándorlás számlájára volna irandó. A természetes szaporodás egy része nem külföldre, hanem az országnak többi megyéibe folyt; de viszont az is megeshetik, a mi példáúl Brassó megyénél tényleg fenforog, hogy valamely megye népesedési mérlege aetiv lévén a többi magyar megyékkel szemben, a valóságban a Romániába kivándorlottak száma még nagyobb, mint a mennyi a tényleges és természetes szaporodás közötti különbözet. Az erdélyi megyék népcseréje Horvát-Szlavonországokkal és Ausztriával egészen jelentéktelen lévén, elég ha itt csak a magyar megyékkel való népcserére leszünk tekintettel. Nem elég azonban csak az 1890. évi adatokra szorítkoznunk, figyelemmel kell lennünk az 1880. évi adatokra is: Nagy-Kük üllő vármegye . Háromszék ' » Csík Szeben » Brassó vármegye . . . Udvarhely vármegye . . Fogaras « . . Alsó-Fehér » . . Más magyar megyékkel szemben (Budapestet is beszámítva) a Különbség az 1880. népességi mérleg activ (+) és 1890. évi passiv (~) volt adatokközt 1880-ban 1890-ben — 207 — 2.754 - 2.547 — 3.052 — 4.093 — 1.041 — 3.304 - 5.191 - 1.887 + 347 4- 4.487 + 4.140 + 4.963 + 6.892 + 1.929 2.915 — 5.066 - 2.151 4- 859 + 618 — 241 + 130 — 757 - 887 A különbségnél a -j- jellel ellátott összegeket hozzá kell adni, a (—) jellel ellátottakat pedig le kell vonni azokból az összegekből, melyeket a természetes és tényleges népszaporodás közötti különbözet gyanánt kimutattunk s ezek a számok fogják megközelítőleg a Romániába kivándorolt egyének létszámát feltüntetni. A romániai Vármegye kivándorlás 1880-90-ig Szeben 10.631 Brassó 8.372 Nagy-Küküllő . . . 6.664 Háromszék 6.187 Csík 4.728 Fogaras 4.690 Udvarhely 4.085 Alsó-Fehér . . . . 2.471 Összesen . 47.828 Ha a többi megyék jelentéktelenebb kivándorlását is figyelembe veszsziik a romániai kivándorlás tiz évi száma bízvást tehető 50.000 lélekre, miből a székely kivándorlásra kerekszám 15.000 lélek esik. A székely kivándorlás kérdését boldogult Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter 1889 óta behatóan tanulmányozta, hogy a Székelyföld munkásfölöslegének itt benn a hazában teremtsen keresetet s megszűntesse a kivándorlás legfőbb okát, a munka- és keresethiányt. A mostani kereskedelemügyi miniszter úr buzgón halad az előde által megtört úton s remélhető, hogy hazánknak ez a nyilt sebe lassankint orvosoltatni fog. A miniszteri jelentésben foglalt érdekes adatokat a következőkben mutatjuk be : Belépő állomás Útlevéllel átmentekBomániába Visszajöttek Bomániából Több (+), kevesebb (—) tért vissza Romániából, mint a mennyi kiment Belépő állomás 1889ben 1890ben 1891ben 1889—91-ben összesen 1889ben 1890ben 1891ben 1889—91-ben összesen 1889ben 1890ben 1891ben 1889-91-ben összesen A bodzái belépn állomáson 996 3.230 4.773 8.999 1.485 2.298 4.410 8.193 + • 489 — 932 — 363 — 806 A sósmezői » » 8.927 9.524 12.347 30.798 7.820 7.352 11.045 26.217 — 1.107 — 2.172 — 1.302 — 4.581 A gyimesi » » 4.435 3.729 2.826 10.990 3.963 3.455 2.554 9.972 — 472 — 274 — 272 — 1.018 A tölgvesi » » 3.799 4.536 3.653 11.988 2.931 3.658 2.746 9.335 — 868 — 878 — 907 — 2.653 Az ósánczi » » 1.653 1.014 718 3.385 1.162 640 576 2.378 — 491 — 374 — 142 — 1.007 Összesen . . . 19.810 22.033 24.317 66.160 17.361 17.403 21.331 56.095 — 2.449 — 4.630 — 2.986 —10.065 »Egymással szembeállítva már most az ugyanezen években kiment és visszajött egyének számát, azt látjuk, hogy összesen az 1889., 1890. és 1891. években 10.065 magyar alattvalóval több ment ki a nevezett belépő állomásokon át útlevéllel Romániába, mint a mennyi ugyanezen időben visszajött. Ezenkívül figyelembe veendő a predeáli határállomás, melyen a forgalom a legélénkebb. Ez vasúti állomás lévén, nem lehet az utasok illetőségét vagy nemzetiségét megállapítani; nagyon valószínű azonban, hogy itt is igen nagy azon székelyek száma, kik kimennek ugyan, de vissza nem jönnek. Ugyanezen időben egyébiránt a predeáli határállomás idegen forgalma a következő volt: Összesen 97.524 239.572 98.688 223.476 egyen, vagyis az ugyanezen narom evoen Predeálon 16.096 egyénnel kevesebb jött vissza, mint a hány Romániába kiment. Ez a forgalom azonban a székely kivándorlás megítélésénél tekintetbe nem jöhet, itt egyedül az a körülmény érdemel figyelmet, hogy az 1890. év folyamán 997, az 1891. év folyamán 818 oly egyént tartóztatott le a hatóság, kik útlevél nélkül akartak tilos helyeken átmenni. 1889. 1890. v b e n Kilépés 68.488 73.560 Belépés 59.916 64-872 három évben Ily tilos határátlépés miatt különben az 1891. év folyamán elfogott a csendőrség Bodzán 30, Soósmezőn 212, Gyimesen 682 és O-Sánczon 2 egyént, vagyis összesen 1.734 egyént, a mi annak bizonyítéka, hogy a határt útlevél nélkül átlépők, vagyis a szökevények száma bizony igen tekintélyes. A fentebbi számok tehát eléggé bizonyítják, hogy a székely kivándorlás nemcsak egyszerű munkakeresés, a melynek végeztével az illetők hazájukba visszatérnek, hanem egyúttal tényleges kivándorlás is, a nemzet egyik kiváló népfajának nagymérvű számbeli csökkenése, melynek annál nagyobb a jelentősége, minthogy a kivándorlók és künmaradók igen nagy része nő.« Végre be kell mutatnunk Magyarország jogi népességét, melynek csak egyes elemei foglaltatnak a táblás kimutatásokban, összeállított létszáma azonban ott nem található meg. A jogi népesség fogalmát meghatározni nagyon könnyű, a magyar állam kötelékébe tartozók összes számát értjük alatta, tekintet nélkül a tartózkodási helyre; azonban a jogi népesség létszámát pontosan megállapítani nem könnyű feladat. Bármily pontossággal hajtatik is végre valamely népszámlálás, megbízható adatokat csakis a jelenlevő népességről nyerünk, a távollevők bevallása mindig hézagosan fog történni. Ezen a bajon segítendő, nemzetközi egyezmények állnak fenn, melyek alapján