Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Vadászat a Csallóközben lődésén kívül megmutatja azt is, hogyan ragadt át a Csallóköz szinte tisztán ma gyarlakta vidékének a vadászaira az etikus vadászat gyakorlása és fejlődött ki szoros együttélés a vadászati kultúrával. Az tagadhatatlan, hogy a Csallóköz vadászkultúrájára nagy ráhatással voltak Csehországból beszivárgó vadászetikai ismeretek és a kifejlett cseh vadászkultúra, melynek nyomai megtalálhatóak úgy a korabeli csallóközi fényképeken, mint a vadászati írásokban is. Nem véletlen az, hogy vadászati szakma Csehországot tartja az európai vadászhagyományok és középeurópai vadászkultúra bölcsőjének. A vadászkultúra gyors fejlődésében valószínű, hogy közrejátszottak azok a Cseh- és Morvaországból származó új kisbirtokosok is, kik többnyire a I. világháborús érdemeikért kaptak ingatlanokat a Csallóközben, és többek közülük itt is kezdtek gazdálkodni. A légionáriusoknak is nevezett új, Cseh- és Morvaországból származó gazdálkodók közül élve a lehetőséggel, többen beolvadtak a Csallóköz vadászati életébe is. A csehekkel való rövid, csupán pár évtizedes politikai és gazdasági együttélés után, mikor politikailag és társadalmilag is visszacsatoltak bennünket az anyaországhoz (1939-1945-ös évek), Csallóköz fejlődő vadászati kultúrája lassan kezdett kopni, és a vadászatban is néha kezdte újra felütni a fejét a magyar virtus. Hogy ezt jobban érzékeljük, elég csak pár sort idézni Csiba Lajos naplójából egy a Tejfaluszigeten (Felső-Csallóköz) szervezett szarvasvadászatról -,/í szomszédos Kiliti községi területet épp ma hajtatta le — valószínűleg ugyancsak szarvasra vadászva — Németh Viktor. Méghozzá, ahogy a hangokból rekonstruálni tudtuk az esetet, marhákkalpróbálta a vadászvonal elé terelni a vadat. Éktelen kutyaugatás, kiabálás, ostorpattogás és lődözés volt ott a szomszédban. Komolyan félek tőle, hogy ez a Viktor megbolondult, különben nem tett volna ilyen marhaságot pont a bőgés előestéjén! Hogy milyen eredménnyel járt e kocavadász ízű kirándulásuk, még nem tudom, de idővel úgyis kiderül. ” Több, ehhez hasonló esetről maradtak fent írásos emlékek és az akkori vadászati szakirodalmon világosan lekövethető a vadászatot nem éppen előnyösen érintő változás. A II. világháború évei alatt a kaotikusnak is mondható, de mégis szokatlanul élénk vadászati életben a Csallóközben sok olyan eset van dokumentálva, amihez hasonlót a csehektől átvett csiszolt vadászkultúra, és az azt aprópénzre felváltott szigorúan vett vadászetika már abban az időben nem engedett volna meg. AII. világháborút, annak ellenére, hogy a Csallóközben kevés volt a háborús tevékenység, a vadállomány csakúgy megsínylette, mint az I. világégést. Főleg az orvvadászat okozott a vadban érzékeny károkat, aminek előidézője a nincstelenség és a megromlott közrend volt. 1945 után a vadászat csak lassan konszolidálódott. 1948. január 1-vel egy új vadásztörvény lépett érvénybe az 225/1947Zb. a Duris féle törvény. A vadászat gyakorlatát a törvény a mező és erdőgazdálkodással hozza párhuzamba, és a vadászatot is, mint gazdálkodási tevékenységet definiálja. A va
