Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben

Takács Frigyes A somorjal Vadászati Vádegylet célkitűzéseiről. Jogllxg mcuhalóroxva a vaddixat a mexöga/da»ógl kitermelődnek egyik lg**­­Melyet vadászától pedig akkor folytatunk, midőn mennél kisebb területen. minél főbb vadai éjiünk anélkül, hogy terű le­lünk vadéllorrxdn yét kiirtanánk. A/ax a vadat nem lőjük é*r»/erőtlenül, hanem tekintetbe véve, Illetőleg I»merve annak óletvlt/onyalt. •xokátái. »raporodá»! mód* |át. különböző betegségeit. nemcsak Irtója de egyúttal védője é« gondozója 1» le* •/Unk. így lesz birloftltva a jövőben vadállományunk, söl annak a/ámál ar Illető lefülel nagyságához képe« mind* addig emelhetjük, míg a «laporllá» aa erdő — vagy mezőgazda «ág túlságos rovására nem esik. 0gy hiszem c/ ax okszerű vadászai lényege. Minden kultúráltam (Örvényekkel védi vadállományát, ami nagyon termé­szetes Is. mert helyes törvények és a területek szakszerű kihasználása mellen a vadállomány nagy nemzeti vagyont kép* visel. Ennek (elismerése és veleszületcii érzéke vezette még a múlt száradban az angolt azon zseniális vadásztörvénynek I az összeállítására, amely méltán példaké­pül lebeghet minden civilizált állam szeme I élőn. Igazolásul szolgálhat több írótól (mint grőt Khotek Rudolf, herceg Cóburg t'ülöp stb.) kiadóit angliai vadászleírások, melyek egytől egyik elismeréssel nyilat* koznak az angol vadászterületeknek már akkori nagy vadbőségéröl és azoknak szakszerű kezeléséről. — Hogy pedig milyenek a jelenlegi angol vadászati viszonyok, arra elegendő felhozni, hogy még a Icgeldugotiab gyarmat is disiric* tökre, tartományokra van felosztva, min­den dilidéiben külön vadászjegy váltandó, ahol fai van sorolva, hogy milyen fajü. nemű és mindegyikből milyen számü vad lőhető. A kihágások száma minimális, ami kitűnő megszervezeitségüknek és célszerű törvényeiknek az eredménye, melyek nem hagynak maguk után semmi kívánni valót, mindig a helyi viszonyok­hoz és a vadállományhoz Igazodnak. A másik nagy vadásznemzet a német. De ő még a vadászaiba is bele­viszi nemzeti sajátságát, a rendszerezést. Mindenesetre elsősorban említendő üjítá- I suk a vadászvizsga. T. I. minden vadász Kivonat a Somorja és Vidéke regionális lapból A Csallóköz szigetét képező dunai hordalék nagyon változatossá teszi a sziget talaját. Ez hatványozottan volt igaz azokra az időkre, mikor a meliorációs célkitű­zések, a szigetet lecsapoló csatornahálózatok kiépítése, a Duna töltések létrehozá­sa stb. jobbára még csak tervekben szerepeltek. A sziget nyugati részében a kavi­csos altalaj jóval szárazabb, és egyben melegebb életteret biztosított az apróvadnak, ami meg is látszott a vadászati eredményekben. A déli, délkeleti területeken in­kább a szárnyasvad, közülük is a vízivad jelenléte volt a jellemzőbb. A mindezt ki­mutató részletes vadászati statisztikának a hiányát csak részben pótolja az 1857- től meglévő szakirodalom és a benne található jelentések, hol a Csallóközről sajnos csak szórványosan találni adatokat. A tejfalusi születésű Csiba Lajos, aki mint ko­rának kiváló vadászembere, amatőr ornitológusa, megfigyeléseinek és precíz nap­lóvezetésének köszönhetően egyedi betekintést enged a Csallóköz 1940-1944 közti kesze-kusza háborús korának vadászati történelmébe. Az 1901-ben született

Next

/
Oldalképek
Tartalom