Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Takács Frigyes 1880. — 1. sz. — jan. 3. Megjelenik e lap ráta szombaton 12 16 oldalon, mulattató vadász-elbeszélésekkel bővítve. Előfizetést ára egész évre § firt, félévre 2 firt 60 kr. Szerkesztőségi iroda: Pesten, I latvani-utcza, Nemzeti Casinó II emelet, hova a kéziratok és előfizetési pénzek is küldendők. A Vadászlap fejlece 10 449 hektáron elterülő Európa legnagyobb vadgazdálkodási létesítménye, a kistapolcsányi vadaskert. Vadásztörténelmet csinált gróf Forgács Károly is a gímesi muflontelepítésről híres vadaskertjével és annak eredményeivel. Alig 20 kilométerre a Csallóköz északi határától ekkor élte fénykorát a Károlyiak által alapított tótmegyeri fácános. A zárt fácános és az azt körülvevő bérelt területek a leghíresebb vadgazda, gróf Károlyi Lajos irányításával emelték Tótmegyer nevét világhírűvé. Közismert volt még a nagyvadas kertjeivel a tátrai Javorina, a gömöri Betlér, a stomfai vadaskert, és még hosszan lehetne sorolni a zártkörű vadgazdálkodási példákat. Sajnos a természetes határokkal rendelkező Kis-Duna, Vág-Duna és a Nagy Dunával körbezárt Csallóköz ilyenekkel nem büszkélkedhetett. A Csallóköz egyetlen tornyos középkori várából átalakított éberhárdi várkastély parkjában az Apponyiak is próbálkoztak zártkörű vadtenyésztéssel. Állítólag még az Ausztráliában őshonos kenguru honosításával is kísérleteztek, ami kissé tragikomikussá sikeredett. A betelepített kengurut a vadőr ördögnek nézte és lelőtte. Tény az, hogy az irányított vadgazdálkodás hiánya, az enyhén szólva foghíjas vadászati statisztika a többi régióval szemben a Csallóközt, a vadászati emlékek terén sokkal szegényebbé teszi. A vadászatot érintően kevés írásos emlék maradt fenn. 1857- től a Vadász- és Versenylap oldalain csak elvétve vannak említve Csallóközt érintő
