Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (19. évfolyam, 1995)
Végh László: Somorja várossá nyilvánításának 590. évfordulója
Dr. Végh László Somorja várossá nyilvánításának 590. évfordulója A Zsigmond király által szabad királyi várossá nyilvánított Somorja 1995-ben ünnepelte 590. évfordulóját. E teljes évforduló jó alkalom arra, hogy visszapillantsunk a múltba, felidézzük a régi történelmi időket. Somorja lakosságának fejlődése Somorja város lakosainak számáról csak a XVIII. század végétől vannak megbízható statisztikai adataink. A II. József uralkodása alatt végzett népszámlálás adatai szerint 1787-ben 2 746 lakosa volt Somorjának. A XIX. század végéig a város lakosainak száma lényegesen nem változott. Erről tanúskodnak az 1869 előtt írt különböző statisztikai és geográfiai leírások, kézikönyvek adatai, valamint az első modern magyarországi népszámlálások eredményei ÍS. Somorja lakosainak száma a XIX. század első felében az ismertebb statisztikai forrásmunkák adatai szerint: Forrás A lakoso.k száma Korabinsky János (1786) Magda Pál (1819) Nagy Ludovicus (1828) Fényes Elek (1837) 2 682 2 700 2 990 2 603 Az 1869—1940 közötti időszakban a magyarországi népszámlálások eredményei tükrében a következőképpen alakult Somorja lakosságának száma: A népszám- A lakosok lálás éve száma 1869 1880 1890 1900 1921 1930 1940 2 470 2 709 2 643 3 027 3 144 3 586 3 474 Somorja népessége hosszú évtizedeken keresztül szinte alig növekedett (1900 és 1940 között csupán 447 személlyel), a város lakosainak száma háromezer körül ingadozott. 1945 előtt a legtöbb lakosa Somorjának 1930-ban volt — 3586 fő. Az utóbbi évtizedekben azonban a város
