Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (18. évfolyam, 1994)
Mag Gyula: Harminc éves a Csallóközi Múzeum
Á múzeum dolgozói az anyaggyűjtést elsősorban a helyszínen járva személyesen végzik, de számos felhívást is közzétettek különböző újságokban, folyóiratokban a gyűjtés fontosságáról. Vagyis igyekeztek minél hatékonyabban bevinni a járás lakosságának köztudatába, hogy létezik múzeum, amely a múlt örökségének feltárásával, őrzésével foglalkozik. Szerencsére a hatás nem maradt el. Magánemberek, mezőgazdasági üzemek, intézmények bármilyen leletre, a múzeum számára hasznosnak vélt tárgyra bukkannak, azonnal jelzik a múzeumnak. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy a Csallóközi Múzeum az eltelt három évtized alatt közismertté vált a járásban és tovább erősíti a járási múzeumot megillető helyét a járás lakosságának körében. A múzeumhoz való jó viszonyulás szép példájával találkoztunk pl. a bösi vízlépcső építői körében, akik 1082 őszén érdekes tölgyfaleletre hívták fel figyelmünket. Az építkezési munkálatok során 10 méter mélységből 14 drb. tölgyfa törzs került a felszínre, melyek közül a leghoszszabb meghaladja a 20 métert is. A leleteket a pozsonyi egyetem természettudományi karának magfizikai tanszéke radiokarbon analízissel vizsgálta meg. A vizsgálat eredménye azt igazolta, hogy értékes természettudományi leletekről van szó, amelyek kora kb. 8000 év. Ai tölgyfa törzseket a Szlovák Tudományos Akadémia malonyai intézetébe szállították, ahol tovább folytatják a törzsek korának végleges megállapítását. A 14 tölgyfa törzsből három — a leghatalmasabbak — Bősön maradtak az akkori helyi nemzeti bizottság gondozásában. A jó viszonyulás további példája, hogy Herberger Gyula nagybodaki lakos 1983. augusztus 8-án a tüskés pikó (Gasterosteus aculactus Linnacus, 1758] tömeges előfordulását jelezte múzeumunknak. Mivel a tüskés pikó eddig Szlovákia területén csa’k néhány példányban fordult elő, a 485 példányszám valóban különleges esetnek számít. Ugyanakkor az is ismeretes, hogy a tüskés pikó megfelelő körülmények között tömegesen elszaporodhat. Valószínű a vízierőmű építése területén eddig fellépett hidrológiai változások ilyen kedvező körülményeket teremtettek számára. Számtalan jelzést kapott múzeumunk az Alistál és Ekecs környéki tőzegtelepről is. Az ott dolgozók meglepően nagy számú őslénytani leletre hívták fel figyelmünket. így számos maminut csont, őstulok és ősbölény koponya került jóvoltukból a múzeum gyűjteményébe. Somorja közelében a dunai kavicsból kb. 5 méter hosszú egyetlen fatörzsből kifaragott csónaklelet került a múzeum tulajdonába. E felsorolt néhány példa is jelzi, hogy a járás lakossága számon tartja a múzeumot és szívügyének tartja értékeink megmentését és mindannyiunk javára közkinccsé tételét. Állandó kiállítások A múzeum dolgozói az indulás kezdetétől tudatosították, hogy a múzeumi munkában pótolhatatlan küldetést teljesítenek az állandó kiállítások, expozíciók. Csak ezek segítségével lehet átfogó, hiteles képet nyújtani elődeink életéről, munkájáról, szokásvilágáról. A múzeum tulajdonában lévő tárgyak csak az állandó és rövidebb jellegű kiállítások révén válhatnak láthatóvá és teljesíthetik küldetésüket. Ha a raktárak mélyén lévő tárgyak nem kerülnek a nyilvánosság elé, bármilyen értékesek is, de sajnos holt anyaggá válnak. Ezért az összegyűjtött tárgyak bemutatása, közkinccsé tétele, életre keltése minden múzeum számára elsődleges feladat. Az állandó kiállítás megtervezése, kivitelezése, lét-»
