Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (14. évfolyam, 1990)
Presinszky Lajos: A Somorjai Államilag Segélyezett Polgári fiú- és leányiskola első két évtizedének vázlatos története
A latin és a francia nyelvet havi egy forintnyi díjért mint nem kötelező tantárgyat tanították. Az 1892/93-as iskolai évben latin nyelvet kilenc fiú, francia nyelvet 15 leány tanult. A tanárok a hivatalos közlönyökön kívül olvasták a Századok, Magyar nyelvőr, Tanítók Lapja és a Hímzőmintacsarnok című lapot. Pontos nyilvántartást vezettek a beszerzett tárgyakról (segédeszközökről), melynek gyarapodását évente kimutatták. Az 1892/93-as tanévben az alábbi segédeszközökkel gyarapodott az iskola: Az ember (kivágott ábrák), A magyar korona országainak legújabb fali térképe, Afrika legújabb fali térképe, Kövesült Mammuth fog (Huber János ajándéka). A tanuló a polgári iskola első évfolyamába léphetett: „ . . . ha kilencedik életévét betöltötte, s kinek az elemi iskola (nép-) iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit az evégre elrendelt fölvételi vizsgálat útján igazolja.“ Az iskola tanulóinak túlnyomó többsége magyar nemzetiségű volt, de minden évfolyamban volt német és szlovák nemzetiségű tanuló is('ásd a táblázatot). Az akkori rendelkezés ezt az alábbi formában szabályozta: „A polgári iskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozzék, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyelvi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen.“ Vidéki tanulók elhelyezése az igazgató tudtával történhetett „Egy kosztos helyen fiúk és leányok nem lehetnek“, mondta ki az iskola belső rendszabályzata. Az osztálytanítók (az osztályfőnök) évente egy-két alkalommal sorra meglátogatták a városban lakó „idegen tanulókat“, hogy elhelyezésükről, s azok magaviseletéről tudomást szerezzenek . ■ . néhány tanulónak áthelyezése szükségessé is vált“, olvasom a korabeli feljegyzésben. A tanári kar és az iskolaszék fontos jelentőséget tulajdonított a tanulóifjúság vallásos nevelésének. Tanáraik vezetésével a tanulók tanévnyitás napján — vallásuk szerint — istentiszteleten vettek részt- Jeles egyházi ünnepeken pl. szentségimádáskor, halottak napján, hanvazó szerdán, szent Balázs-napján tanáraik kisérték istentiszteletre a tanulókat. Az iskola zászlaja alatt vonultak a buzaszentelési és az úrnapi korín öneten. Karácsonykor és husvétkor a római katolikus tanulók részére a szentgyónás kötelező volt. A tanítást imával kezdték és fejezték be. Városunkban a római katolikus val'áson kívül még további három vallás, az ág. evangélikus, a református és az izraelita volt elterjedve. Ez visszatükröződött a tanulók vallásszerinti tagozódásában is. A tanári kar mindenkor tiszteletben tartotta a felekezeteket. Az evangélikus és református tanulóktól szintén megkövetelték, hogy vegyenek részt az istentiszteleten és az úrvacsorán- Szombaton a fiúiskolában csak tíz óráig volt tanítás, hogy az izraelita hitvallású tanulók részt vehessenek az istentiszteleten, ami Somorján 10,30 órakor kezdődött. Az izraelita tanulók még abban a „kedvezményben“ is részesültek (ezt az iskola belső rendszabályzata biztosította), hogy szombaton az iskolából „elmaradhattak!“1. Amennyiben az izraelita val'ású szombaton mégis résztvett a szombati tanításon, úgy a tanítás alatt nem írtak és nem rajzoltak. A Somorjai Államilag Engedélyezett Polgári Fiú- és Leányiskola egy igazgatóság alatt működött két tantestülettel. Külön tantestülete volt a fiú- és külön a leányiskolának. A két tantestületet, illetve intézetet érintő
