Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (11. évfolyam, 1987)
Kopócs Olga: Adatok a régi somorjai Csallóközi Múzeum történetéhez
dolatával foglalkoztak mások is, így például Weyde Gizella dr., a pozsonyi városi múzeum volt őre .„Milyen legyen a Csallóközi Múzeum?“ címmel írt dolgozatot, melyben a múzeum feladatáról így ír: „A helyi múzeumok két nagy feladatot teljesítenek: az anyag gyűjtésével és elhelyezésével megóvják azt a pusztulástól, a helyes csoportosítással pedig kielégítik a közönség érdeklődését. Az ifjúságnak puszta leírások helyett szemlélhetőleg mutatják be a múlt emlékeit, vagy a természettudományos anyagot, végül pedig a szakembereknek anyagot szolgáltatnak a kutatáshoz.“3 A somorjai múzeumszervezők munkájukban kapcsolatot kerestek más múzeumegyesületekkel, példa erre dr. Zelliger Ernő, választmányi tag levele Alapy Gyulához, a komáromi múzeum igazgatójához, amelyben a múzeumi munka szervezési kérdéseiben kéri tanácsát.4 A múzeum megalapításának tárgyi feltételei is adottak voltak. Khin Antal halászati gyűjteménye, amellyel már az 1927. augusztus 14—21. között rendezett magyar mezőgazdasági, ipari és népviseleti kiállításon Komáromban részt vett, a múzeum első gyűjteményévé vált.5 A lelkes szervezőmunka eredményeként 1929. január 6án Somorján megalakult a Csallóközi Múzeumegyesület a városháza régi tanácstermében, — olvashatjuk a Somorja és Vidéke című helyi újságban? Az alapítás célja az volt, hogy a múzeum a somorjai járás és az egész Felsöcsallóköz kulturális központjává váljon. Az alakulásról szóló adatok után kutatva csupán a korabeli sajtó (úgy mint a Felsőcsallóköz, a Somorja és Vidéke, a Csallóközi Hírlap, a Prágai Magyar Hírlap, a Magyar Újság című hetilapok) közleményeire támaszkodhatunk. A múzeumegyesület hasonlóan a többi működő múzeumegyesülethez a tagsági díjakból, adományokból, segélyekből kívánta fenntartani a múzeumot. A kerületi hivatal kisebb módosítások után egy év múlva elfogadta az egyesület alapszabályait.7 Az alapszabályok 2. pontja értelmében az egyesület célja a Somorján alapított Csallóközi Múzeumot a pozsonyi (Bratislava) Uránia Tudományos Egyesülettől átvenni és továbbfejleszteni, valamint évkönyvet, a múzeum hivatásával egyező más kiadványokat terjeszteni és a közművelődés fejlesztése érdekében előadásokat szervezni.8 A múzeum jellegét a 4. pontban határozták meg, amely szerint a Csallóközi Múzeum táji jellegű lesz és ennek megfelelően anyagát a Csallóközben található történelmi, művészeti, ipari, gazdasági, néprajzi és természettudományi múzeumi tárgyak képezik.“9 Az alapszabályok meghatározták az egyesületi munkára vonatkozó pontokat, az egyesület nyelvét, a tagság kötelességeit, jogait, a közgyűlés tárgyalási rendjét, a választmány és egyes tisztségeket betöltő személyek feladatát. Az 1932. évi egyesületi közgyűlésen Khin Antal az igazgatói beszámolójában már a következő névsort olvasta fel: az egyesület dísztagja Jankó Zoltán, elnöke gróf Benyovszky Rudolf, alelnöke Oberhoffer Ignác igazgatója Khin Antal, titkára Hercegh József dr., pénztárosa Bozó Jenő, az ellenőrei Bozó Sándor, Baranyai Dezső dr., Szántó Mátyás, az ügyésze pedig dr. Zelliger Ernő lett.10 Az egyesületnek alapító, fenntartó, rendes és tiszteletbeli tagjai voltak. „Az alapító tagok egyszer és mindenkorra szóló 1.000,— Ke, a fenntartó tagok 100,— Ke, a rendes tagok a közgyűlés által megállapítandó évi tagsági díjat fizetnek. A tiszteletbeli tagok fel vannak mentve a tagsági díj fizetése alól. A tiszteletbeli tagokat a választmány javaslatára a közgyűlés választja a tudományos élet terén, vagy a mű-