Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (3. évfolyam, 1979)
1979/3 - Nagy Kornélia: Tápéi Miklós faragványai
sik nevén p o r o n g tartja feszesen. A megszött vásznat vízbe mártották, mososzékhez csapkodták, majd a napon fehérítették, A Csaliokoz majd minden falujában foglalkoztak a kendermunkával. Tudunk arról is, hogy már a 17. század elején takácscéhek működtek Bunaszerdahelyen, Somorján, Nagym^gyeren, Csütörtökben, Püspökin és Éberhardon. Szapon még századunk harmincas éveiben is űzték a takácskodást, de ugyanezt elmondhatjuk Eperjesről, Mádról és Bögellőről is. Szelepcsényi György, esztergomi prímás Gombán már 1666-ban jól működő hollandi posztógyárat létesített. Nagymegyeren is működött hasonló manufaktúra. Marczell Béla TÁPÉI MIKLÓS FARAGVÁNYAI Népművészeti emlékek a kiállítófelület erősen korlátozott mérete miatt csak kis számban szerepelnek a Csallóközi Múzeum néprajzi állandó kiállításának tárgyai kozott. Ebből szfikkörfl bemutatott anyagból néprajzi és művészi értékükkel tűnnek ki Tápéi Miklós fafaragásai, A fa azok közé az elsődleges nyersanyagok közé tartozik, amelyből az ember már évszázadok óta használati tárgyait készíti. Felhasz nálását elsősorban hozzáférhetősége, aránylag könnyű megmunkálhatósága, alkalmazásának bő kőre indokolta, de a használati tárgyak célszerű díszítése a nép esztétikai érzékéről is kellő tanúbizonyságot szolgáltatott. Faragványok azonban nemcsak használati tárgyként, hanem - igaz ritkán - önálló népmflvéészeti alkotásként és születtek. Ezek a szobrocskák főként kultikus eredetűek voltak, vagy a hitvilág tárgyi dokumentumaiként szerepeltek. A népi fafaragók legérdekesebb egyben talán legértékesebb alkotásai közé viszont azok a faragványok tartoztak, amelyek témájukat a falusi emberek életéből, munkájbol merítették. A Csallóközi Múzeumban őrzött fa3zobrocskák alkotója Tápéi Miklós Doborgazon élt és munkásságának legjelentősebb korzsaka századunk első évtizedeire esett. Khin Antal, a somorjai muzeológus érdeme, hogy ezeket a faragványokat összegyűjtötte és féltő gondddal őrizte meg a mai múzeumlátogatok gyönyörűségére. Tápéi Miklós fő
