Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (2. évfolyam, 1978)

1978/2 - Kovács László: A földmunkásság sztrájkjai a 30-as években a Csallóközben

A földmunkásság sztrájkjai a 5?as években a Amiben,

A csallóközi foldmunkásság bérharcairól már a huszas évekből vannak dokumentumok; ezeket eleinte még a szociáldemokrata párt vezette» A gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan a bérharcok tömegesebbé váltak, s a harmincas években már nagyon komoly megmozdulásokra is sor került. Ez persze így volt országos viszonylatban is, gondoljunk csak a kosúti eseményekre.

Múzeumunk birtokában lévő dokumentumok alapján a foldmunkásság legnagyobb méret® és egyúttal legszervezettebb sztrájkjaira 1936-ban és 1938-ban került sor. Az 1936-os megmozdulás jelentősége járásunk határain is túlterjedt, ezt a korabeli rendőrségi jelentések is igazolják. A sztrájk lefolyása kitűnő szervezettségre utal. A kom - munista párt készítette elő és szervezte, ami egy 1936. május 6-i jelentésből kitűnik: * ... mivel a napi 7 ill. 8 KS munkabérükből családjukat eltartani nem tudják, egy pozsonyi Weis nevű kommunista agitátor javaslatára május 3-án bizalmas gyűlést hívtak össze Dunaszerdahelyen, ahol elhatározták, hogy béremelési kérelemmel lépnek föl." Mindjárt a sztrájk első napján a munkások a földeken maradtak, hogy a strájktorök munkába állítását megakadályzzák. A sztrájk 1936. május 5-én kezdődött, és már másnap járási méreteket oltott. Másnap már 585 munkás sztrájkolt a járás különböző helyein: Padányban /Petény-major/ 120-an, Bogellön /Karáb-major/ 20-an, Vásárúton /Csanád -major/ 130—an, tárkonyban' 145-exr /ezek kozott volt 25 idegen munkás is,akik a diószegi cukorgyár alkalmazottai voltak, és szolidaritásból vállalták a helybeliekkel a harcot/, Bösott 170-en. A munkát a sztrájk ideje alatt tulajdonképpen csak a kommenciós cselédek vették fel, az osszmunkásságnak csak mintegy 15-20 százaléka. A sztrájk tömeges mérete és szevezettsége a hivatalokat és a munkaadókat anynyira megrettentette, hogy már 7-én a rendőrség rádiogramban 30 főnyi erősítést kért a pozsonyi kerületi pnrancsnokságtól.Kérésüket azzal indokolták, hogy a sztrájknak nyilvánvalóan politikai jellege is van, kitünően szervezett, az egyes sztrájkkozpontok kozott a kapcsdat nagyon jól kiépített; továbbá azért, mert a vásárúti munkaadó« /Popper/ mintegy 120 szlovák munkást akar hozatni Öatajból, a akkor nemzetiségi összetűzésekre is sor kerülhet. A munkásság har-