Múzeumi műtárgyvédelem 11., 1983 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
A műtárgy, mint történeti és készítéstechnikai információk forrása - Velledits Lajos: Szárnyasoltárok tervezésének kérdései a középkorban
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményében lévő két kisszebeni mellékoltár a korábbi Szt. Anna- és az Angyali üdvözlet-oltár szorosan kapcsolódik a 16. század elején a Szepességben megindult oltárépitő tevékenységhez, amelynek kiemelkedő darabja Lőcsei Pál hatalmas müve a lőcsei Szt. Jakab plébániatemplom főoltára. A szerkezeti sajátosságok alapján több oltárt is szorosabb, vagy la zább szálak kötnek az ő műhelyéhez és ebben az esetben tekintsünk el a stiluskritikai összehasonlitástól. Az épitésbeli jellemzők, amelyek egy közös eredetre vezethetők vissza, legjobban a lőcsei főoltáron és a besztercebányai Szt. Borbála-oltáron tanulmányozhatók. Herman Kotrba figyelt fel először hasonló sajátosságokra, amikor a káposztafalvi Mettercia- oltárt restaurálta. Rajza a lőcsei főoltár szekrényének metszetét mutatja be /25. ábra/. A következő pedig a káposztafalvi oltár predelláját /26. ábra/. Az oltár megmaradt predellája megengedi, hogy a rajta elhelyezkedő - ma már elveszett - szekrény és szárnyak méretére és illeszkedésére is következtetni lehessen. Idézem Herman Kotrbát: "Káposztafalva kisebb Mettercia mellékol-' tárának predellája, miként azt a szétbontáskor megállapítottuk, a lőcsei- és a szepesszombati főoltár szerkezeti felépítését ismétli meg. A predellán álló részek beilleszkednek a párkánynak az alkatrészek számára profitált vájataiba." A felsoroltakon kivül még két késői müvet tudunk kapcsolatba hozni Lőcsei Pál műhelyével. Nevezetesen a lőcsei plébánia- templom Henkel János alapította Szt. Jánosok-oltárát és templom Szt. Anna-oltárát. Feltűnik, hogy mindkét oromzatban ugyanaz a jelenet van. A két oromzatot a század elején Divald Kornél cserél tette ki, mondván, hogy a Jánosok oltárának ikonográfiái programjához a keresztelés-jelenet tartozik, és a két egyszerre, egy műhelyben készült oltár oromzatát tévedésből összekeverték. Állítása ellen két fontos bizonyitékot lehet felhozni: a Szt. Jánosok oltárának egyik tábláján - amely evangélista Szt. János halálát ábrázolja, - megmaradt magának az oltárnak az ábrázolása. Ezen jól látható, hogy ehhez az oltárhoz Mária Magdolna mennybevitelének jelenetét tervezték. Ha magyarázatot akarunk adni arra a kérdésre, hogy miért, a megrendelő Henkel János humanista végrendelte