Múzeumi műtárgyvédelem 8., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Varga Péter: Egy XVII. századi karabély restaurálása

IRODALOM HAMPEL József: A Magyar Nemzeti Muzeum műkincsei - Magyar műkincsek 1. Buda­pest, 1895-1898. BERLÁSZ Jenő: Ipar: és kereskedelem. - DOMANOVSZKY Sándor: Magyar művelődés­történet II. kötet. S. S. Vadász és versenylap, 1873. junius 4. NAGY László: Magyar fegyverek (1630-1662), Temesvár, 1911. Dr. KALMÁR János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971., Natura. HÉJJNÉ DÉTÁRI Angéla: Fraknói Esterházy kincstár a történeti források tükrében. ­GALOVICS Géza - ARADI Nóra: Magyarországi reneszánsz és barokk művészettörténeti tanulmányok. Budapest, 1975. Pallas nagy lexikona, VIII. kötet. Budapest, 1894. RÁTH György: Az iparművészet könyve II. Budapest, 1905. (Dienner-Dénes József: Az elefántcsont-faragás.) BALÁZS - PONGÓ: Pisztolyok és revolverek. Budapest, 1977. CHRISTIAN - H. TAVARD: Le Livre Desarmes Armures. La Plantine francoise dite Classique, H. J. PLENDERLEITH - A. E. A. WERNER: The Conservation of Antiquities and Works of Art. Kivonat. - Régiségek és műtárgyak konzerválása, kezelésük, helyroállitásuk, restaurálásuk. Budapest, '1974., MRMK JEGYZET 1. Az Esterházy-kincstár alapjait Esterházy Miklós vetette meg a XVII. században, örökség és közéleti tevékenysége, valamint házassága révén. A család nevét első­ként, a XVI. században, Szerházi Benedek és Bessenyei Ilona fia, Ferenc irta Es- terházynak. Miklós vagyonának növekedése társadalmi felemelkedését is magával hozta. II. Mátyás uralkodása idején kapitány, majd tanácsos. 1613-ban fivéreivel együtt már báró, 1618-ban Zólyom vármegye főispánja és királyi udvarmester. 1622f ben Kismartont kapja adományul, 1625-ben a soproni országgyűlés nádorrá választja. Már mint nádor, 1626-ban II. Ferdinándtól megkapja a fraknói várat s uradalmait: Fraknó örökös és szabad grófjává lett. Nagyszombatban 1629 és 1637 között jezsuita templomot építtet, amelyben családi temetkező helyet alakított ki. Nagyhóflányon hunyt el 1645-ben. Ekkor készült el a "Fraknói Esterházy-kincstár összeírása né­hai Esterházy Miklós halála után, mely szűkszavú felsorolást ad a 13 ládában lévő tárgyi anyagról. Az ötvösművekről a 6. és a 7. ládánál, a fegyverekről és a ló­szerszámokról a 8. ládánál tesznek emlitést. A birtokot és a tárgyakat tizenkilenc éves fia, László örökli. O azonban nem sokáig élvezheti, mert 1652-ben, Nagyveze- kénynél (Bars megye) a török elleni csatában életét veszti. Jog szerint örököse Es­terházy Pál lett. A kincstár ez idő alatt igen sokat gyarapodott. Ezt a korábbi (1645) és a későbbi (1721-25) leltár közötti különbség igazolhatja. A későbbi leltár nagy mennyiségben vonultatja fel az ötvös tárgyakat. Esterházy Pált időöebb fia, Mihály herceg csak nyolc évvel élte túl. Az ő halála után az ifjabb József (1688-1721) javaslatára vették fel az inventáriumot, aki ugyan­102

Next

/
Oldalképek
Tartalom