Múzeumi műtárgyvédelem 7., 1980 (Múzeumi Restaurátor És Módszertani Központ)

Bencze Sándor - Morgós András: A Csepel-hárosi koraavar bronz lószerszámdísz forrasztási módjának vizsgálata röntgenfluoreszcens elemzéssel

BEIMCZE Sándor-MORGÓS András A Csepel—hárosi koraavar bronz lószerszámdísz forrasztási módjának vizsgálata röntgenfluoreszcens elemzéssel A röntgenfluoreszcens elemzés egyre nagyobb szerepet kap a restaurá­lás és a régészet terén. Ennek oka, hogy a vizsgálat gyors, minimális anyagmennyiséget igényel, a vizsgált mintát a mérés után változatlanul visszakapjuk. Ezek mind olyan sajátságok, melyek mütárgyvizsgálatokhoz alapvetően szükségesek. Mivel a röntgenfluoreszcens elemzés ezeket az előnyös tulajdonságokat egyesiti, ezért a jövőben feltehetőleg egy általá­nosan elismert vizsgálati módszer és segédeszköz lesz a restaurátorok és régészek számára. A módszer elve az, hogy a vizsgálandó mintában lévő elemeket rönt­gensugárzással gerjesztjük. Az elemek a sugárzást elnyelik, elektronjaik gerjesztett állapo+ba kerülnek (magasabb energianivóra), a "többlet"-ener­giát az elemre jellemző energiájú (hullámhosszú) sugárzás kibocsájtásá- val-leadják, ennek következtében a gerjesztett elektronok alapállapotukba visszajutnak. Hogyha mérjük a mintából kijövő sugárzások energiáját (hullámhosszát), azonosíthatjuk a sugárzást kibocsájtó elemeket. A- módszer elvi aiapképlete: A képletben: c - a fény terjedési sebessége x - az x-edik elektromágneses sugárzás rezgésszáma "^x - az x-edik elektromágneses sugárzás hullámhossza Ex - az ex-edik elektromágneses sugárzás energiája h - Plahck-féle állandó Mivel az elem csak magára jellemző sugárzást tud kibocsájtani, ezért ennek a sugárzásnak a" mérésével, az elemek azonosíthatók. Ezzel a mód­szerrel az alumíniumnál nagyobb rendszámú elemek vizsgálhatók. így nem határozható meg a hidrogén, a hélium, • a berilium, a bór, a szén, a nitrogén, az oxigén, a fluor, a neon, a nátrium és a magnézium. A többi elem általában meghatározható. A módszer kiváló szervetlen vegyü- letek és elemek egymásmelletti gyors mennyiségi és minőségi meghatá­rozására. Az eljárást felhasználják a restaurálás és régészet terén ke­rámiák elemzésére, fémek analízisére (pénzek, bronzok összetétele stb.), festékanalizisre, üvegek és ékszerek vizsgálatára. 48

Next

/
Oldalképek
Tartalom