Trócsányi Zsolt: Törvényalkotás az Erdélyi Fejedelemségben (Budapest, 2005)

III. A kormányzatot illető törvények

A várakra vonatkozó többi rendszabályok olyan különleges természetűek, mint az 1556. áprilisi törvény Szamosújvár és Bethlen ostromához palánk építéséró'l; az 1561. áprilisi törvény (a várak számára fenntartott magyarországi tizedek nem adhatók bérbe); az 1591. novemberi XXX. tc. (azok a magyarországiak, akik Báthory Zsigmond területén várat bírnak, a jövő'országgyűlésig, confiscatio terhe alatt, szálljanak abba); a Karánsebesből elvitt ágyúk visszaadását tárgyazó két törvény (az 1637. márciusi XVII. és az 1640. április-májusi XXI. tc.) és végül a Kraszna vizének Székelyhíd alá vezetéséről hozott két tc. (1640. április-májusi XVIII. tc: a Kraszna odavezetése szükséges voltának elismerése és egyben köszönet szavazása a fejedelemnek azért, hogy - a jobbágynép állapotára való tekintettel - biztosokat küld ki az arra szükséges munka mennyiségének megállapítására; 1641. április-májusi XV. tc: az előbbi megerősítése azzal, hogy a fejedelem jelezze: mikor szállnak ki az újabb szemrevételező biztosok, hogy a közel lakó birtokosok is meg tudjanak jelenni a helyszínen). A várak ügyeit szabályozó törvények másik fő kategóriája a várorségek tartását és más ügyeit tárgyalja. Egy részük általában foglalkozik a kérdéssel: az 1598. januári XVI. tc a végbeli katonaság havi mustráját írja elő (a fizetőmester végezze ezt), a már említett 1612. májusi XIV tc.-ben a fejedelem a fő nyugati végvárak (Várad, Lippa, Jenő) őrségének fizetetlcnsége miatt is ígéri a vizsgálatot; az 1637. márciusi IV. tc. a fejedelmet kötelezi: a fiscalis várakban (Husztot kivéve) tartson elégséges őrséget. A fiscalis várak tartásáról intézkedik az 1665. májusi XXVI. tc (a magánszemélyek által kért fiscalis jószágok - amelyeken nincs pénze a birtoklónak - és Vöröstorony, a besztercei stb. harmincad, vámok, amelyeket 1657 óta eligedenítettek, a fiscalis várakhoz foglalandók, ez alól csak az országnak hasznos szolgálatokat tett és teendő személyek mentesek). Az 1666. februári országgyűlés bizottságot küld ki (egyes tanácsurakat és a három natio képviselőit) a végvári őrségek tartásának ügyében (az ti. szerepelt a fejedelmi propositiókban). A bizottság több napon át tanácskozott is, és közvetlenül az országgyűlés befejezése előtt, február 25-én írásos javaslatot állított össze. Maga a javaslat nem ismeretes; ez az országgyűlés mindenesetre nem hozott e kérdésben törvényeket. A kérdést általában tárgyazó tc-ek közül az utolsó az 1685. február-márciusi X. tc: a kolozsvári, somlyai, csehi, sebes vári őrség ruházatára készítendő 100 vég posztóból a szebeni polgármester 40-et, a krassai bíró 60-at csináltasson meg városában; árát a generális perceptor fizesse ki, ő elégítse ki az őrségek magyar és német főtisztjeit is ruházatukat illetően.