Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

akarta felhasználni. A munka azonban néhány évtized múlva megszűnt és a torony befejezetlen maradt.

1 A Szent István-templom mestereivel egyidőben még két nevesebb soproni származású mesterről van tudomásunk. Ezek egyike István üvegesmester volt. 1440-ben telepedett meg Bécsben és a Szent István-templom közelében vásárolt házat, amiből arra lehet következtetni, hogy mestersége szép jövedelmet biztosított neki. Ma már nem lehet megállapítani, hogy üvegfúvóvagy üvegezőmester volt-e, Genthon István nézete szerint valószínűbb, hogy üvegezőmester volt, mivel az egykorú írott források a díszes templomablakok készítőit is csak egyszerűen üvegeseknek nevezik. Arranézve sem maradtak fenn adatok, hogy vájjon résztvett-e a Szent István-templom vagy az akkoriban épült és azóta nagyobbára már elenyészett templomok és kápolnák ablaküvegeinek a díszítésében. Valószínű azonban, hogy jeles mester lehetett, mert említett házvásárlása erre enged következtetni. Ugyancsak Sopronból származott át Bécsbe Kálmán késesmester is, akit 1476-ban vettek fel a bécsi polgárok sorába. Huszonnégy esztendő múlva, 1500-ban még mindig ott élt. Talán rokona, esetleg fia volt neki Soproni Farkas késesmester, akit 1506-tól 1526-ig említenek a bécsi források.

2 Bécsújhely határszéli helyzeténél fogva a sopronmegyei magyar lakosságnak egyik legfontosabb kereskedelmi és ipari központja volt. A város kialakításában a magyaroknak is szerepük volt. Oklevélileg kimutathatóan azonban csak a XIII. század végén, 1286-ban került párévre magyar uralom alá. A város fejlődése egész a XIV. század végéig lassúnak mondható. Ernő herceg uralma alatt azonban már szépen felszaporodott a határváros lakossága. Templomai, középületei és csaknem centrálisán rendezett utcái voltak. A hercegek uralmának utolsó éveiben 1411-tői 1440-ig uralkodói székvárossá lett és Ernő herceg nagyon sokat tett a város szépítése körül. A Bécsújhelyben dolgozó idegen származású művészek legtöbbje magyar volt, ami természetes is határszéli helyzete miatt. 1 Genthon István i. m. 14. 1. — A bécsi Szent István-székesegyház magyar nemzeti színekben pompázz piros-fehér-zöld cserépteteje a szájhagyomány szerint akkor készült, amikor Mátyás király a várost meghódította. 2 U. o. 65. 1.