Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

időpontját 1358 Vízkereszt tájára tűzték ki. Ennek megtörténte előtt azonban újra megjelent az országbíró előtt Cséri Miklós és elismerte, hogy az a földterület, amelyet Lukács a magáénak vallott tényleg cséri föld és hogy azt Lukács ősei is bírták és hogy Beketelkétől tényleg el van választva. Elismerte továbbá azt is, hogy a kérdéses cséri terület Lukácsot és testvéreit, Andrást és Dezsőt illetik.

1 A kérdéses cséri birtokrészek több cséri nemesnek a tulajdonát képezték. Az oklevél elején felsorolt panaszból azonban még szinte az is kiolvasható, hogy a pereskedő felek birtokaikat közösen használták és csak a vásároknak vélt, tévesen Beketelkének nézett földdarab haszonélvezetén szólalkoztak össze. Kisebb birtoktestek és ingatlanok eladására nézve jellemző az a soproni keresztesek konventje előtt 1337 február 16-án kiállított oklevél, amelyben Kürüi (Küllői) Kalász fia Jakab, feleségével, Ágnes asszonnyal és fiaival, Mártonnal és Miklóssal és összes örökséget váró rokonaival egyetértésben eladta Kürü faluban, az Ikvafolyón lévő malomtelkének negyedrészét, az illető telekhez tartozó gyümölcsöskert, zöldségkert és szántóföld negyedrészével együtt Soproni István comes fiainak, Istvánnak és Bertalannak. A vételár hat széles bécsi dénár pénzt tett ki.

2 Leánynegyednek, az apai birtokból a lányt érdeklő résznek a lány unokatestvérei által való visszavásárlására is van adatunk. 1355 október 20-án kötöttek ilyen természetű egyezséget a győri káptalan előtt Pinnyei Fotra Miklós Margit nevű leánya, a veszprémmegyei Undi Nagy Máté özvegye és unokaöccsei, Pinnyei László fiai, Miklós, Péter és István. Az özvegy Pinnye, Osli, Lók, Külsőlók (Kylaak) és Belsőlók (Beellak), Köcsönér (Kwchuner), Béb és Endréd falvakban és még másutt is lévő birtokrészeit örökáron hatvan bécsi dénármárkáért adta el.

3 _ ^ * * * A birtokvásárlásokon és eladásokon kívül a zálogkölcsönök ismeretével alkothatunk magunknak teljesebb képet a megye gazdasági életéről és a birtokos urak pénzszükségleteiről. *Nagy, I. 279- 287. lk. 2 Nagy, I. 139-140. lk. 8 Nagy, I. 249. 1. — Az összes soproni birtokeladásokat természetesen nem sorolhatjuk mind föl.