Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)
A több mint két héten át tartó, váltakozó összetételű gyűlés alatt, amelyen ismét a fiatal román értelmiség játszotta a fő szerepet, olyan dokumentumok születtek, amelyek a román mozgalom két, egymástól eltérő irányzatának meglétére utaltak. Az egyiket a magyar miniszterelnökhöz címezték, mintegy jelezve, hogy szerzői elfogadják az unió tényét, és Batthyányi tekintik az egyesített ország legfőbb közjogi méltóságának. E petíció első fele a románságot a földesurak és a hatóságok részéről naponta érő tényleges vagy vélt társadalmi, illetőleg politikai sérelmeket részletezi. Másik fele a konkrét nemzeti kívánságokat terjeszti elő. Közülük a legfontosabbak: a románság elismerése nemzetnek és a nemzeti jogok megadása számára; a katonaság ne a magyar nemzetnek függetlenségére, hanem magyarhon polgárainak szabadságára tegyen esküt; a románok a polgári jogok összességében részesüljenek: bocsássák szabadon a nemzeti-politikai okokból bebörtönzötteket; szavatolják minden egyes román személyi és vagyonbiztonságát; Ferdinánd innsbrucki nyilatkozatának megfelelően számarányuk és képzettségük szerint a közigazgatás minden ágában alkalmazzanak románokat, és ezen belül 5-6 főispánt is a románok közül nevezzenek ki; a törvényhatóságokban tartsanak a nép szabad választásán alapuló tisztújítást; végül: szüntessék meg az újoncösszeírást, és vessenek véget a vele kapcsolatos megtorlásoknak. A beadvány szövegezői, mintegy kezességet vállalva, leszögezték, hogy a fentiek teljesítése esetén helyre áll Erdély és a román nemzet nyugalma. De ebben maguk se nagyon hihettek: kilétük felfedése helyett ,,az erdélyi románok" általános megjelöléssel látták el petíciójukat. A kérvény vélhetően a balázsfalvi káptalan mérsékeltebb tagjaitól származott, akik - kisebbségük tudatában - akciójukat eltitkolták az e dokumentumnak később még létét is kétségbe vonó radikálisok előtt. Egy biztos: szerzői nem kenyértörést akartak, hanem az összegezett feltételek alapján megegyezést ajánlottak a magyar kormánynak, illetőleg azt szándékoztak sugalmazni néki, hogy a románság megbékítésére milyen javaslatokkal álljon elő. Mire e petíció Pestre érkezett, a kormány az erdélyi, főleg az újoncozással kapcsolatos hírek nyomán,
