Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)

III. FEJEZET. Nemzetiségi politika a kiegyezéstől napjainkig

benyújtott, de napirendre még ki nem tűzött javaslatok között szerepel.

7 Idősorrendben a Kárpátaljai Vajdaságról szóló törvényjavaslat benyújtása előtt, de Kárpátalja visszacsatolása után került az országgyűlés elé egy nemzetiségi törvényjavaslat, mely az utóbbi évek legviharosabb belpolitikai megnyilatkozásait vonta maga után. A képviselőház 1940 június 7-i ülésén olvasták fel Hubay Kálmán és Vágó Pál képviselők indítványát a nemzetiségi törvényjavaslat tárgyában. A június 11-i ülésen elnök a házszabály 131. §-a értelmében javasolja, hogy a javaslatot ne nyomassák ki, ne osszák szét és a Ház ne is foglalkozzék érdemben vele, mivel az „a magyar államiságot alapjában támadja meg". A képviselők a Nyilaskeresztes Párt tagjainak kivételével zajos helyesléssel elfogadják az elnök javaslatát.

8 A Ház június 13-i ülésén Teleki Pál miniszterelnök az 1938 :XTX. te. 167. §-a alapján összeférhetetlenségi indítványt tett külön Hubay Kálmán és külön Vágó Pál ellen, mint akik törvényjavaslatukkal „a magyar hazához és a magyar nemzethez tartozó köteles hűség ellen" vétettek és eljárásuk nem fér össze sem a magyar törvényhozó, sem a magyar állampolgár kötelességeivel. Teleki Pál beszédét részletesen indokolta és kifejtette a maga álláspontját a magyarságnak a nemzetiségek iránti kötelességeiről.

9 Az összeférhetetlenségi bizottság július 22-én 11 szavazattal 1 ellenében megállapította az összeférhetetlenséget és a házszabályok 99. §^a alapján mindkét képviselő mandátumát megszűntnek nyilvánította, amit a Ház másnap tartott ülésén tudomásul vett.

10 A Hubay—Vágó-féle nemzetiségi törvényjavaslat abból a meggondolásból indul ki, hogy a nemzetiségi kérdés törvényes rendezésénél „olyan megoldásra kell törekedni, mely az érdekelt nemzetiségeken kívül az Európát újjárendező tengelyhatalmak támogatására is számíthat". E tekintetben elsősorban azokat a szempontokat kell — a javaslat általános indokolása szerint — figyelembe venni, amelyek a dunai kérdés rendezésénél a Német Birodalom politikáját irányítják, mert Magyarország sorsa a legszorosabban a ^irodalom sorsához van kapcsolva". A javaslat szerzői szerint a nemzetiségi kérdés megoldása és a magyar integritás csak függvénye azoknak az elveknek, amelyek a két vetélkedő nagyhatalom, Anglia és Németország politikáját a középeurópai kérdésben meghatározza. Az általános indokolás a továbbiakban az 7 Bölöny József (i. m. 330—358. 1.) a törvényjavaslat egyes rendelkezéseivel szemben súlyos érveket hoz fel az alkotmányjog, kormányzat és közigazgatás szempontjából. Ezek közül fentebb csak a nyelvkérdéssel kapcsolatos megjegyzéseivel foglalkoztunk s a többieket azért nem kívánjuk érinteni, mivel azok nagyobb része tanulmányunk tárgyán kívül esik. Különben is, ha a törvényjavaslat az országgyűlésen tárgyalás alá kerülne, a benyújtás ót<a megváltozott és állandóan változásban levő körülmények miatt valószínűleg lényeges módosulásokon menne keresztül. » 1939—1944. évi képviselőházi Napló. VII. k., 171. és 195. 1. » Napló 262—268. 1. , 10 Napló 489—490. 1.