Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika (Budapest, 1944)
II. FEJEZET. A nemzetiségi törvény megalkotása
országgyűlésen az erdélyi képviselők is megjelentek s ott a két ország között testvéri egyetértés létesült s mivel érdekeik kiegyenlítése végett az 1847/8 :XVHL és 1848:1. to. rendeletei szerint az uniót a két ország törvényhozása együtt eszközli, az elnapolt kolozsvári országgyűlést feloszlatja. Egy másik leiratában ugyanaznap közölte az erdélyi főkormányszékkel, hogy mivel a Magyarországgal törvényesen egyesült Erdély államjogi viszonyai véglegesen szabályoztattak, a szebeni országgyűlésnek e tárgyban hozott határozatai hatályon kívül helyeztetnek. Az lerdélyi unió részletes szabályozásáról szóló javaslatot a magyar országgyűlés a nemzetiségi törvényjavaslattal egyidőben kezdte tárgyalni. A román képviselők egy része most is frontot alkotott az unióval szemben s Macellariu Illés vezetésével tizenkilencen határozati javaslatot is nyújtottak be, kérve a kormányt, hogy a pozsonyi 1848 :V. tc. népképviseleti elvei szerint rendelje el egy újabb országgyűlés összehívását, mely a kérdést a két országgyűlés közös egyetértésével végkép szabályozná. 3 Az országgyűlés ennek ellenére meghozta az 1868:XLIH. tc.-ket, melynek 1. §-a az unió és a nemzetiségi kérdés tekintetében elvi álláspontot szögez le. „Miután már az 1848. évi kolozsvári I. törvénycikk által 4 — úgymond — Erdély minden lakosa nemzetiségi, nyelvi és vallási különbség nélkül, egyen jogúnak nyilvánittatott; s Erdélynek minden ezzel ellenkező törvénye eltöröltetett: az addig létezett politikai nemzetek szerinti területi felosztások, elnevezések s az ezekkel összekötött előjogok és kiváltságok, amennyiben valamely nemzetiséget mások kizárásával illettek volna, megszüntettetnek; és az egyesült Magyarország és Erdély összes honpolgárainak egyenjogúsága, polgári és politikai tekintetben újabban is biztosíttatik." A törvény a továbbiak során kimondja, hogy a törvényhozást Erdélyre nézve is a magyar országgyűlés fogja gyakorolni, amelynek két házában Erdély is képviseletet nyer. Az erdélyi kormányszék feladatkörét a belügyminiszter veszi át, a kormányzatot a magyar felelős minisztérium látja el. A székely székek főkirálybíráit és a szász ispánt őfelsége nevezi ki. A. szász egyetem szervezetét a területén lakó bármely nemzetiségű honpolgárok jogegyenlőségének szem előtt tartásával törvény útján fogják szabályozni. Erdély mindazon törvényei, amelyek a bevett vallásfelekezetek jogegyenlőségét és önkormányzatát szabályozzák, fenntartatnak s a görög- és örménykatolikus, valamint a görög keleti szertartású egyházakra is kiterjesztetnek Az 1868:XLIII. tc.-kel Erdély közjogi különállása véglegesen megszűnt. 3 Napló XI. k., CCCXXIII. országos ülés 1868 november 24. 6. 1. — Irományok VII. k., 391. sz. — Macellariu született román létére a Bach korszak alatt a Fleischhacker nevet vette fel és kormányhivatalt vállalt, most pedig mint a román követelések legtúlzőbb képviselője lépett fel. Gratz i. m. I. k. 81. 1. * V. ö. „Az állampolgárok egyenjogúsága nemzetiségre való tekintet nélkül" c. §-sal.
