Ember Győző: Magyarország nyugati külkereskedelme a XVI. század közepén (Budapest, 1988)

V. fejezet: A harmincadhelyek és a harmincadcsoportok

Teljes forgalom Nagyszombati csoport 51,82 56,43 Pozsonyi csoport 32,46 30,10 Soproni csoport 15,72 13,47 WÖjÖÖ 100,00 Behozatal Pozsonyi csoport 74,40 74,68 Soproni csoport 25,60 25,32 100,00 100,00 Kivitel Nagyszombati csoport 79,39 81,18 Pozsonyi csoport 10,15 10,61 Soproni csoport 10,46 8,21 íöpö íöölxj A teljes forgalomban a nagyszombati csoport részesedése nem sokkal haladta meg az 50%-ot. A behozatalban a pozsonyi, a kivitelben a nagyszombati csoport részesedése volt kiemelkedő. A kivitelben a pozsonyi és a soproni csoport közel egyenlő arányban részesedett. A HARMINCADHELYEK ÉS AZ ÁRUFŐCSOPORTOK A 77. táblázat arról tájékoztat, hogy az egyes harmincadhelyeken át milyen fajta árukat milyen mennyiségben hoztak be, illetve vittek ki. Az áruk mennyiségét azok vámértékében adja meg. A táblázat forgalmuk nagyságrendjében veszi sorra az egyes harmincadhelyeket. Mindegyik helynél az árufőcsoportoknak a korábbiakban meghatározott rendjében halad. Mindegyik árufőcsoportnál megadja a forgalom (behozatal, kivitel és teljes forgalom) forintban kifejezett vámértékét, ezen belül a behozatal és kivitel százalékos viszonyát a teljes forgalomhoz, továbbá e vámérték százalékos viszonyát az illető harmincadhely egész forgalmának, valamint a teljes áruforgalomnak a vámértékéhez. Szempc a nyugati külkereskedelem legnagyobb forgalmú harmincadhelye volt, annak ellenére, hogy csak kiviteli forgalmáról van tudomásunk. E forgalom 98,55%-a állatkivitel volt, az egész kivitelnek közel 50%-át jelentette. 4 más árufőcsoportból is vittek ki kisebb szállítmányokat Szempcen keresztül, viszonylag a legtöbbet bőr- és prémáruból, de azok sem érték el a forgalom 1 %-át. Pozsony részesedése a teljes áruforgalomból csak kereken 7%-kal volt kisebb, mint Szempcé. Forgalma sokkal összetettebb volt, nemcsak azért, mert behozatal és kivitel egyaránt szerepelt benne, hanem azért is, mert mind a 8 árufőcsoportot magában foglalta. Pozsony teljes forgalmának több mint felét, 52,56%-át a textiláru jelentette, utána az állat következett 18,68%-kal. 5 és 10% közötti forgalommal szerepelt az élelmiszer, az ásványi, fém-, üveg- és agyagáru, valamint a nórimbergi és szatócsáru.