Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS Az is a túlzott propagandával függött össze, hogy hiába volt „megfelelő” a mozgósítás a kisstadionbeli nagygyűlésre, a „résztvevők jelentős része a rendezvény közben eltávozott’\129 A Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentése a sikeres űrprogram feletti büszkeség mellett ugyancsak „túlhajtottnak, néha ízléstelennek találta” -a. propagandát, így a „Farkas Bertalan magánéletében való, szenzációt kereső vájkálást”, valamint a reklámipar ízléstelen reagálását, az űrhajósok képével megjelenő sapkát, inget, szatyrot, kártyát stb.130 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Budapesti Bizottsága még élesebben fogalmazott, hangsúlyozva, hogy „Farkas Bertalan nagyszerű tettet hajtott végre [...] de több megbecsülést nyert volna, ha egyrészt a kommunikációs eszközök a túlzott érzelmi töltésen túl, érdemi tájékoztatással is foglalkoztak volna, és személyéből nem csinálnak „vásári komédiást”, és a nagyszerű eseményt nem használják fel kereskedelmi célokra”.131 Ezek a problémák, bár visszafogottabban, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának a megyei napilapok, hetilapok, folyóiratok űrrepüléssel kapcsolatos cikkeiről készített feljegyzésében is helyet kaptak. Eszerint a sajtó igyekezett tárgyszerűen tudósítani, törekedett az „eseményszerűségre”. „Ezek a riportok többnyire mértéktartóak voltak, kerülték a pátoszt, a pletykaszintű fecsegést, az intim részletek színesítő teregetését. ” A megyei sajtóban azonban „indokolatlanul nagy terjedelmet kapott a magyar űrhajósok családi élete, más lényeges mondandók rovására ''.l32 A politikai vezetés közvélemény-kutatási vizsgálatokat is kezdeményezett, amelyekkel pozitív visszajelzéseket kívántak elérni. Egy 1980. június 9. és 17. között 458 ember megkérdezésével elvégzett nem reprezentatív körkérdés alapján megállapították, hogy a megkérdezettek „85%-a hallott arról, hogy magyar űrhajós járt a világűrben és 75%-a ezt tartotta az elmúlt hetek legfontosabb eseményének. A válaszolók 53%-át váratlanul érte a magyar űrhajós fellövése, 45%-a számított erre. Az értesülés forrásaként ez utóbbiak csaknem egynegyede a tömegkommunikációs eszközökre hivatkozott, mintegy egyharmada arra, hogy az esemény köztudott, a mindennapi szóbeszéd, a személyes kommunikáció tárgya volt. A lakosság 81%-a nézte a televízió űrhajózással kapcsolatos műsorait. 66% újságokban olvasta az eseménnyel kapcsolatos cikkeket, a rádió ilyen jellegű műsorait a kérdezettek majdnem fele kísérte figyelemmel. ”133 A szociológiai kimutatások, illetve a hangulatjelentések lényegét tekintve pozitív képe mellett azonban világos volt, hogy a Kádárrendszernek nem csupán szorult gazdasági helyzetén kell valamiképpen javítania, 129 MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/10. ő. e. (1980. június 30.) 1311 MÓL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/11. ő. e. (1980. július 8.) 131 MÓL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/11. 6. e. (1980. július 28.) 132 MÓL XIX-A-24-b-1980-57. (1980. június 13.) 133 Vélemények és ismeretek a magyar űrhajós fellövéséről és az űrkutatásról. Dobossy Imre, Nagy Lajos Géza, Vágó Judit, a Tömegkommunikációs Kutató Központ munkatársainak szociológiai felmérése. - MÓL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/46. ő. e. 54
