Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS Emellett ekkor határoztak arról is, hogy „a repülőtéri, a Kossuth Lajos téri fogadáshoz, valamint a koszorúzáshoz jelentős számban mozgósítsák a lakosságot". Ez utóbbi mondat cáfolja azt a széles körben elterjedt véleményt, hogy az emberek spontánul, szeretet- ből vonultak ki az utcára. A kíváncsiság és a szeretet nyilván szerepet játszott, de a propaganda mozgósító tevékenysége legalább olyan súllyal szerepelt. A párthatározat után a Külügyminisztériumban több mint ötven oldalas részletes programot készítettek, amelyben megadták a különböző rendezvények protokollnak megfelelő leírását (rajzzal), szinte percnyi pontossággal jelölték ki, hogy az egyes napokon milyen látogatásokat kell a küldöttség tagjainak végrehajtaniuk, s hogy ezekhez milyen létszámú tömegmozgósítás szükséges (pl. a Ferihegyi repülőtérre való megérkezéskor 2-3 000, a Parlamentnél 5-6 000, a nyíregyházi stadionbeli nagygyűlésre 20 000 fő stb.).106 Az egyik feladatkör az volt, hogy nagygyűlés keretében találkozzanak a munkásokkal, ezért a szocialista ipar két fellegvárában, a Csepel Művekben107 és a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben108 is látogatást kellett tenniük. Ugyancsak rendkívül fontos volt, hogy szülőfaluját, a Szabolcs megyei Gyulaházát is lássa. Korábbi állomáshelyeinek meglátogatását is tervbe vették, így a szolnoki Kilián György Katonai Főiskolát109 és a pápai repülőegységet.110 111 Természetesen a zánkai úttörőtábor1" sem maradhatott ki, amit összekötöttek egy rövid pihenővel a balatonaligai pártüdülőben.112 Az események egyik csúcspontja a kitüntetések átadása volt, hiszen nemcsak Brezsnyev kitüntetését kellett átvenni, hanem a Magyar Népköztársaság által adományozottakat is. A kitüntetések körüli „vita” egyúttal ismét megmutatta, hogy csak azt a szovjet állampolgárt lehetett kitüntetni, akit a szovjet vezetés jóváhagyott. 1980. május 29-én Kádár Jánosnál tartottak egy megbeszélést, amelyben Farkas Bertalannak 106 MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. (1980. június 12.) 1117 Eredetileg Weiss Manfréd Acél- és Fémművek. A WM csepeli gyáróriása, amely a 20. század első felének legjelentősebb ipari komplexuma volt, ekkor a szocialista nagyipar - több sebből vérző — vezérhajója. IU8 A diósgyőri Lenin Kohászati Művek (LKM) az ország egyik legnagyobb kohászati üzeme volt. "1<; A Kilián György Hajózó (később Repülő) Műszaki Főiskolát 1949-ben alapították, s az 1960-as évek elejéig itt folyt a magyar katonai pilóták kiképzése. Ekkor egy rossz döntés következtében a kiképzést megszüntették, és a 18 db L-29 Delfin típusú sugárhajtású kiképző gépet a Szovjetuniónak adták el. Szolnokon csupán részleges kiképzés folyt (a gyakorlati oktatás a Szovjetunióban történt), illetve a műszaki állományt és a szállítóhelikopter pilótákat képezték itt kis számban. 110 A repülőtér már a második világháborúban is üzemelt. 1961 őszétől a 47. Harcászati Repülőezred nevet felvevő magyar repülőalakulat állomásozott itt. A Pápa Bázisrepülőtér ma Magyarország három magyar üzemeltetésű aktív katonai reptereinek egyike a szolnoki és a kecskeméti mellett. 111 A zánkai úttörőtábor a Magyar Úttörők Szövetsége kezdeményezésére, a kormány által kiemelt egyedi nagyberuházásként épült meg. Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost 1975. május 25-én adták át, bár már 1971. július 5-én, az első létesítmények elkészülte után megnyitotta kapuit az úttörők előtt. A nyári üdülő- és szaktáborok mellett országos, nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek, valamint nemzetközi táboroknak is otthont adott. 112 Az űrhajósok a pártapparátus alacsonyabb beosztású személyeinek szállásterületétől elzárt PB üdülőben, vagy más néven Aliga Il-ben laktak, különálló villákban és személyzettel. 49
