Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS A negyedik nap délelőttjén folytatták a megkezdett kísérleteket és a földmegfigyeléseket, délután pedig a Bioszféra programot, majd élettani kísérletek kezdődtek. A ROVKI és a Medicor Művek Balaton97 nevű műszerével a bőr galvanikus ellenállását, a pulzusszámot és a reakcióidőt mérték. Az ún. Diagnoszty kísérlet alapját egy másik ROVKI—Medicor kooprodukcióban készült műszer, a KTD—11 képezte, amivel a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a légzésfunkciót mérték. Az ötödik napon folytatták a földmegfigyelési programot. Az utolsó teljes napon részben már a visszatérésre készülődtek. Felkészítették a fent lévő, régebbi Szojuz-35 űrhajót a hazaindulásra. A látogató legénységek mindig korábbi űrhajóval tértek vissza, az új az alaplegénységnek maradt, a személyre szabott ülésbetéteket ezért át kellett szerelni. Ezek után a kísérleti eredmények anyagait, dokumentumait, más felszereléseket berakták az űrkabinba, és ellenőrizték a berendezések műszaki állapotát. Június 3-án Kubászov megpróbálta beindítani a Szojuz—35 hajtóművét, de először nem történt semmi. A földi irányító központ utasítására megvárták a következő rádiókapcsolási periódust, aztán ismételten megpróbálták beindítani a hajtóművet. Az újabb kísérlet sikeres volt, és a Szojuz—35 eltávolodott az űrállomástól. Az Atlanti-óceán fölé érve 12 km magasságon a légkör cca 900 km/h-ra fékezte az űrhajót, s nemsokára kinyílt a főernyő. A nagy szél a süllyedő kabint az eredeti leszállóhelytől mintegy 60 kilométerre sodorta, de a kutató-mentő szolgálat egyik helikoptere hamarosan megpillantotta a leszálló űrkabint. Egy gond azért az utolsó pillanatban is akadt. A négy rakétafúvóka, amelyeknek a föld felett egy méterrel kellett volna bekapcsolniuk, nem indult be, így elmaradt a puha leszállás. Az űrhajósok a leszálláskor egy pillanatra hatalmas terhelést kaptak, az ülések teleszkópos csillapítása viszont elegendőnek bizonyult. Jellemző a helyzetre, hogy a leszállás után Farkas Bertalan oroszul lényegében azt mondta, hogy „Jól odabj...] bennünket”. A későbbi vizsgálat megállapította, hogy nagyon rövid ideig, de az űrpáros maximálisan 35—40 G megterhelésnek volt kitéve a fékezőrakéták hibája következtében.98 97 Farkas Bertalan beszámolója a „Rabotoszposzobnoszty" kísérletről: „Rabotoszposzobnoszty"-t magyarul munkavégző képességet jelent. Ez a kísérlet a „Balaton" műszer segítségével az űrrepülés rendkívüli körülményei között megváltozó szellemi munkavégző képesség, az ideg- rendszer állapota, valamint a belső feszültség objektív megítélését teszi lehetővé. Az űrhajós információ-feldolgozó képességének, pulzusszámának és bőre elektromos vezetőképességének egyidejű és bonyolult mérésével a pillanatnyi emberi teljesítőképesség jellemezhető. A kísérlet részét képező műszeres önszabályozással az optimális munkaképesség tudatosan előállítható, de ha szükséges, a kifáradás foka is megítélhető. A kísérlet során nagyon érdekes volt számomra, hogy a szellemi munkavégző képességemet meg tudtam mérni."- MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ő. e. 98 Farkas Bertalan utóbb ennél jelentősen nagyobb értékről számolt be. 46
