Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETES láthatóan az élő közvetítés és a retrospektív bemutatás kombinációja kívánt lenni, ez azonban eléggé zavarosra sikerült. Olykor azt sem lehetett tudni, hogy a kép mikori, honnan való. Igen kellemetlen volt a közvetítés elején a némán és elég hosszan tátogó férfi (vajon ki volt és honnan beszélt?), továbbá egy magyarul rosszul beszélő tolmács, akinek így a szövege nemcsak zavaró, hanem primitív is volt. “9I A másnapi, május 28-ai sajtóhírekről csak annyit írt a feljegyzés szerzője, hogy egyetlen lap sem tért vissza a televízió hétfő esti adásának körülményeire. A korszak szerkesztői „felülről leszólás” nélkül is tudták, hogy az ilyesféle malőrökről nem illik beszélni, főleg akkor nem, ha láthatóan a szovjet fél hozzáállása okozta a problémákat. Még egy olyan esemény volt, ami megbolygatta a Magyar Televízió munkatársainak világát. Csütörtökön, az űrbéli sajtókonferencián többek között elhangzott az „Ország Világ” tudósítójának kérdése is, amit Farkas Bertalanhoz intézett arról, hogy minden a terv szerint zajlott-e le a felszálláskor? A válasz „igen” volt, de Farkas Bertalan megjegyezte, hogy a tervbe vett négy manőver helyett ötre volt szükség a csatlakozáshoz.92 Az esti műsorkezdés előtt azonban az Interkozmosz Tanács titkára jelezte, hogy ezzel a mondattal nem mehet adásba a műsor. A hivatalos közlemény csak az „Igen”szót tartalmazta, de a műsorkezdésig hátralévő néhány perc alatt nem lehetett kivenni a műszaki problémára utaló félmondatot. A megoldás végül az adás félbeszakítása, a „műszaki hiba” kiírása lett. Ezután a bemondó elnézést kért a „műszaki hibáért”, majd elkezdték a Fiatalok órája című műsort. Az ügy a TV vezetői között is némi riadalmat okozott, de végül nem igényelt politikai döntést. A magyar sajtó ezekben a napokban szinte ontotta a híradásokat. A napilapok a május 27-ei nyitónap után is naponta hosszú tudósításokban számoltak be az űrhajósok űrben töltött munkájáról, tevékenységéről, az általuk elvégzett kísérletekről. A források arra utalnak, hogy a magyar sajtó „tűzközeli tagjai” igyekeztek hűen követni a szovjet instrukciókat, már csak azért is, mert túlnyomó többségük Moszkvában végzett, megbízható újságíró volt. A hazai szokások azonban eltértek a kinti merev módszerektől, így a közvetítések többsége hitelesen számolt be az eseményről. Az űrbéli napok A start után több mint egy nappal, május 27-én 21 óra 56 perckor kapcsolódott össze a nemzetközi űrhajó a Szaljut-6 űrkomplexummal. Másnap elkezdődött a tudományos program, ami sokszor olyan zsúfolt volt, hogy az űrhajósoknak alig maradt idejük aludni. ,;l MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/44. ő. e. (1980. május 29.) ,J2 Kötetünk egyik sajtóösszefoglaló forrása szerint az űrhajós így válaszolt. „Az út során csak kisebb jelentőségű eltérések voltak a programtól, ezek nem befolyásolták a munkát. “ MOL XIX—A—24-b—1980-57. 43
