Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS levíziónál és korlátlanul szolgáltak fel lengyel tömény italokat. Esetleg egy magyar kávéfőző presszógép felállítása jó szolgálatot tenne. ” Jellemző módon a szovjetek számára az NDK példa volt a meghatározó, ugyanis azt a fegyelmezettséget, azt a precizitást várták el a magyar tévésektől is a majdani közvetítések során. Egy elég fontos szempont azonban nem szerepelt a szovjetek elvárásai között: az, hogy a magyar tévések teljesen kiszolgáltatott helyzetben lesznek a közvetítések során a szovjetekkel szemben. A sajtóelvárásokat 1979. február 9-én, a Duna-parti pártközpont III. emeleti tanácstermében tartott tájékoztató keretében is megfogalmazták. Gyenyiszenkó „elvtárs” a jelenlévő vezető magyar újságíróknak83 a szovjet gyakorlat alapján elmagyarázta, hogy az együttműködés elengedhetetlen a sikeres műsorkészítéshez. A beszélgetésből az is kiderült, hogy a szovjet TV-nek szintén gondot okoz, ha Csillagvárosban akart forgatni. Megyeri Károly84 egyértelműen megfogalmazta, hogy „a szovjet televízió semmilyen kompetenciával nem rendelkezik”, ezért nem is tud segíteni abban, hogy például Leonovval,85 vagy a Farkas Bertalant felkészítőkkel interjúkat készítsenek. A szovjet képviselő erre csak annyit tudott válaszolni, hogy a „pontosan megfogalmazott kérést” legjobb, ha a TV-hez, az Interkozmoszhoz és a Külügyminisztérium sajtóosztályára egyaránt elküldik. Gyenyiszenkó arra is utalt, hogy a nyugati sajtó ellenpropagandát fejt ki, hogy „a repülés tudományos szempontból nem lényeges, ezek a repülések csak politikai célt szolgálnak”, ezért a tudományos programot kell minél jobban bemutatni. A szintén résztvevő Nyikityin „elvtárs” hozzászólásában megszabta azokat a határokat, melyek között az újságírók kénytelenek voltak dolgozni. Mindezt annak érdekében mondta, nehogy „az egész világra elterjedő információs, vagy technikai butaság kerüljön ki. [...] Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy az összes felvételt le kell adni a [szovjet] külügyminisztérium sajtófőnökség képviselőjének, ezeket a képeket megjelölik, előhívják, és ha az a házigazdák szempontjából rendben van, akkor az újságíró visszakapja a képeket. Az állomáson [Bajkonur] való mozgás az említett tárcaközi bizottság egyik tagjának a kíséretében valósul meg. ”A beszélgetés folyamán a biztonsági szempontok miatt szűkre szabott lehetőségek mellett azonban az is elhangzott, hogy a sikeres visszaérkezés után Kazahsztánban nagy 83 Ritter Tibor (APÓ), Simonfy Géza, Győrffy Miklós (Magyar Rádió), Megyeri Károly (MTV), Szabó László (Népszabadság), Dómján Dénes, Szabó József (ezredes) - MOLM-KS 288. f. 22. cs. 1980/44. ő. e. 84 Megyeri Károly (1927-1999) újságíró, riporter. 1968-tól a Népgazdasági Osztály vezetője, majd a Politikai Adások főszerkesztője, és 1974-től 1983-ig az MTV elnökhelyettese volt. 85 Leonov, Alekszej Arhipovics (1934—), vezérőrnagyként az űrhajósok parancsnoka, 1991-ben marsall- ként vonult nyugállományba. Előbb a Voszhod-2 másodpilótája 1965. március 18. és 19. között. A repülés alatt a világon elsőként 12 perces űrsétát tett, ami majdnem tragédiába torkollott. (Az űrruha tervezésénél nem vették megfelelően figyelembe a súlytalanság állapotát, ezért a felfújódott űrruhával nem fért át az űrkabin nyílásán. Ekkor levegőt engedtek ki a szkafanderből, ami egyébként szigorúan tilos és veszélyes megoldás volt, s így vissza tudott térni az űrhajóba.) Résztvevője volt az első nemzetközi űrrandevúnak, az 1973. július 15. és 24. között megvalósított Szojuz-Apollo programnak. 40
