Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS gi programját. Az anyag egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a pártközpont nélkül ne tárgyaljanak az egyes - vélhetően „elszabadult”, túlságosan önállóan cselekvő — szervek (Honvédelmi Minisztérium, Interkozmosz) sajtó-, propaganda-, ajándékozási stb. kérdésekről. Fő következtetése tehát az volt, hogy a sajtó- és propaganda-feladatok még inkább a pártközpont Agitációs és Propaganda Osztályán keresztül valósuljanak meg. Ebből következően az állami szervek csak nekik alárendelten léphetnek fel. Az említett Munkaterv már ennek az irányítási koncentrációnak az alapján, a pártközpont Agitációs és Propaganda Osztályán készült. A magyar—szovjet űrrepülés A szovjet—bolgár űrrepülés programjának meghiúsulása után módosították a hajtóművet, s felküldték az új alaplegénységet, Leonyid Popovot59 és Valerij Rjumint. Kubászovnak és Farkas Bertalannak még ki kellett várnia a második generációs Szojuz, a Szojuz—T típus első repülését és egy Progressz teherűrhajó60 dokkolását a Szaljut—6- hoz, hogy 1980. május 26. estéjén felszállhassanak Bajkonurból. A repülés pontos időpontja azonban sokáig bizonytalan maradt. A PB április végén még arról értesült I. D. Szerbin, az SZKP KB illetékes osztályvezetőjének tájékoztatója alapján, hogy június 1—3. körül lesz a start, s a kilencedik napon térnek vissza, továbbá, hogy Valerij Kubászov és Farkas Bertalan repül.61 Emellett elfogadták, hogy háromtagú párt- és kormányküldöttség utazik a Szovjetunióba a start idején (Korom Mihály, Czinege Lajos62 és Márta Ferenc), a Földre való visszatérésre pedig Bíró Gyula MSZBT63 elnök vezetésével egy öttagú társadalmi delegáció. A hazai fogadásra külön javaslat mellett döntöttek. 59 Popov, Leonyid Ivanovics (1945—), az 1980. április 9-én útjára indult Szojuz-35 űrhajó és a Szaljut-6 Föld körüli pályán keringő űrállomás parancsnoka. Valerij Rjumin szovjet űrhajóssal világrekordot állítottak fel: 184 napot töltöttek az űrben. 611 A Progressz teherűrhajót a Szojuz űrhajóból fejlesztették ki az 1970-es években. Nem vitt magával űrhajósokat, ezért nem rendelkezett életfenntartó rendszerrel és visszatérő egységgel. A Föld körül keringő űrállomásokra szállított utánpótlást: ruhaneműt, tisztálkodószereket, előre csomagolt és friss élelmiszereket, üzemanyagot, oxigént, ivóvizet stb. A teherszállító űreszközzel ki lehetett bővíteni az emberes űrrepülések időtartamát. 61 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 799. ő. e. (1980. április 29.) 62 Czinege Lajos, (1924-1998), 1960-1984 között honvédelmi miniszter, 1984-től 1987-ig a Miniszter- tanács elnökhelyettese. 63 A Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 1945 januárjában alakult Magyarországon azzal a céllal, hogy elmélyítse a magyar-szovjet barátságot. 1948-tól Magyar-Szovjet Társaság néven tömegszervezetté alakították. Az 1956-os forradalom idején a szervezet szétesett, majd 1957 nyarán Magyar-Szovjet Baráti Társaság (MSZBT) néven szervezték újjá, ekkor már tagság nélkül. 34
