Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban nál és a három modulból álló űrhajónál deformációt jelentett, amit mértünk és a mérés adatait felhasználták a tervező mérnökök. Most, 2010-ben a világűrben egy másik összeállítás kering, amihez külön helyezik a modulokat. Az űrállomás úgy keletkezik, hogy automatikus üzemmódban fölküldenek egy középső láncszemet, utána űrhajósok segítségével hozzáillesztik az esetenként felküldött különböző modulokat. A szovjetek, illetve oroszok és amerikaiak együttműködése alapján már nem hossztengely szerint csatlakoznak az űrrepülőgépek. Az űrállomást az oroszok, az amerikaiak, a kanadaiak, a japánok, a nyugat-európaiak és a brazilok közösen építik. Mi, magyarok ebben nem tudunk részt venni, mert hihetetlen drága. A fejlődés óriási. Napelemek, energia nélkül fent a világűrben semmit sem lehetne csinálni. Nagyon fontos a napenergia fölhasználása. A hajdani 36 tonnás űrállomás helyett ma egy több mint 400 tonnás szerkezet kering. Ha a Columbia katasztrófa16 nem történt volna meg, akkor két évvel hamarabb állították volna össze az új típusú űrállomást. Az amerikaiak kénytelenek voltak az űrrepülőgépek repülését leállítani, és mivel az amerikai űrrepülőgép térfogatban és tömegben sokkal több és nagyobb tömegű terhet tudott szállítani, mint az oroszok, ezért csúszott az állomás teljes kiépítése. Abban az időben a szovjetek nem engedték meg, hogy családtagjaink - a feleségem, és a kislányom - elutazzanak Bajkonurba, és megnézzék startunkat. (Az amerikaiaknál más volt az elv.) Ezért az űrrepülésem előtt született lányomat, és az utána született két fiamat elvittem Amerikába, hogy megnézzenek egy startot. Felállítva, startra készen állt az űrrepülőgép, és amikor elkezdték a visszaszámlálást, arra lettem figyelmes, hogy másokkal beszélgető gyerekeim egyre közelebb húzódnak hozzám. Amikor pedig mondták, hogy nyolc-hét-hat..., akkor már a nyakamban volt mind a három gyerekem és a feleségem is. Szerintem akkor megnőttem a gyerekek szemében, s azóta is nagyon sokszor elmesélik ottani élményüket. Szeretném megköszönni, hogy itt lehettem, s köszönöm a levéltár vezetésének és a rendezőknek a kiállítást, amely méltó emléket állít a 30 éve történt űrrepülésnek. 16 2003. február 1-jén visszatérés közben a Columbia űrrepülőgép Texas állam fölött darabokra szakadt és a fedélzetén tartózkodó űrhajósok életüket vesztették. A következő napokban a robbanás környékén elégett maradványokat találtak az űrrepülőgépből. A Columbia éppen egy 16 napos küldetésen (STS-107) volt túl, amelynek keretében több tudományos kísérletet végeztek. A katasztrófát valószínűleg egy indításkor leváló törmelék okozta, amely eltalálta az űrrepülőgépet, és visszatéréskor a sérült szárny már nem bírta a terhelést. Farkas Bertalan a Magyar Országos Levéltár Lovagtermében 261
