Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban Egy hallgató Az űrutazás élménye okozott-e valamilyen spirituális elmozdulást az Ön bitében? Farkas Bertalan Nagyon nagy a különbség az előtte és az utána között. Bennünket, űrhajósokat kiválogattak, ezt kaptuk az élettől. Hittünk abban, hogy azok az emberek, akik meg­tervezték, előkészítették az űrrepülést, felkészültek, a szakma csúcsán vannak, és nem akarnak tönkre tenni téged, hanem veled együtt büszkék akarnak lenni teljesítményük­re. A bizalom kérdése hihetetlenül fontos volt. Nem találkoztunk fent senkivel, a médiában megjelenő ilyen-olyan híreket űrha­jósként mosolyogva fogadom. Az, hogy létezhet a Marson vagy a Hold felszínén va­lamilyen vízmolekula, amiből majd kialakulhat valami, el tudom fogadni. Talán egy kicsit filozófiai oldalról megközelítve a dolgot: amikor a Föld alattad van, és kinézel az ablakon, akkor hihetetlen büszkeség fog el, hogy az emberiség képes eljutni a világűrbe, a nagy, hatalmas semmiben életfeltételeket biztosít neked, ahol dolgozhatsz. Mit ad az űrkutatás? Egy nagyon érdekes dolgot hadd meséljek el. Egy idős úr meg­kért arra, hogy segítsek neki. Szívbillentyűcseréje lesz, és hátha jelentene valamit, ha beszélnék a professzor úrral. Fölvettem a telefont, és bejelentkeztem professzor bará­tomhoz. Megérkezésem után említettem neki Gábor bácsi szívbillentyűcsere műtétjét. Erre az asztalra dobott egy kütyüt. Tudod, mi ez? Mivel látta, hogy fogalmam sincs a tárgyról, azonnal válaszolt: ez egy szívbillentyű. És? — kérdeztem. Amit most mutatok neked, az a kozmoszból származó technológia és technika. Ilyet fogok beültetni, és ha a Gábor bácsi 250 évig fog élni, ez a szívbillentyű akkor sem fog rozsdásodni. Néhány évvel, évtizeddel ezelőtt a szívbillentyűket cserélgetni kellett. Tehát az űrkutatás sokat ad a tudománynak és az emberiségnek. Egy hallgató Milyen méréseket, konkrét feladatokat végeztek az űrben? Farkas Bertalan A küldő országok nemzeti programot állítottak elő, orvosbiológiai, anyagtechnoló­giai, környezetvédelmi szempontból. Az űrrepülés a mi esetünkben alapkutatásokról szólt. Emellett nemzetközi programokat hajtottunk végre, és érdekes szovjet kísérletek sorozatát kellett elvégezni. Az űrállomás két oldalához kapcsolódik, hossztengely sze­rint az egyik űrhajó, a másik oldalához a második. Körülbelül 36 tonna volt a miénk, de csak hossztengely szerint lehetett összekapcsolódni. Az űrállomást és a két űrhajót úgy tájoltuk, hogy a nap állandóan az egyik oldalát melegítette. Az egyik oldala fölme­legedett plusz 140-150 Celsius fokra, a másik, nem napsütötte oldalon, pedig mínusz 120-150 Celsius volt. A 300 Celsius foknyi különbség a négy modulból álló űrállomás­260

Next

/
Oldalképek
Tartalom