Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban Farkas Bertalan Rendbe tették ezt a dolgot. A ’90-es években, amikor a Szovjetunió széthullott, hasonló problémák voltak, mint nálunk. Putyin13 még elnök volt, amikor azt mondta: ezek az emberek valamit letettek az asztalra. Engem 42 ezer forinttal engedtek nyug­díjba. Egy amerikai, aki ott repült, azt dollárban másként becsülik meg. Katona Csaba Csak később tudtuk meg, hogy komoly nehézségek akadtak a leszállásnál. Mi történd Farkas Bertalan Valóban nagyot estünk, amit a leszállás után indulatos kifejezéssel kommentáltam Valerij Kubászovnak. Földet éréskor 45-55 G14 körüli túlterhelést kaptunk. Ez azt je­lenti, hogy a vadászpilóták olyan hat-nyolc G-t, az űrhajósok a centrifugában nyolc G-t kapnak 30 másodpercen keresztül, egy ballisztikus visszatérés során olyan 12 G-t. A földön lévő gravitáció miatt létrejött testsúlynak a 45-55-szeresét kellett elviselnünk. Például, ha most leesnék a harmadik emeletről — ez kb. 50 G -, a szerveink már nem ott lennének, ahol vannak. Az űrhajósok viszont ülésbetétben fekszenek, amit a tervezők, gondolva egy ilyen szituációra, úgy készítettek el, hogy körülbelül 6-8 ezer méteren, amikor visszatérsz a világűrből, ez az ülésbetét egy teleszkopikus kar segítségével egy másik helyzetet foglaljon el. A teleszkopikus rúdon három gyűrű van, amely a kine­tikai energia elnyerésére szolgál. Az első gyűrű 15—18 G, a második gyűrű 20—25, a harmadik pedig 40—45 körüli. Mi a harmadik gyűrűn keresztülmentünk, és utána az ülésbetét a megfelelő helyzetet foglalta el, amikor már a Földön voltunk. Ha ez nem lett volna, akkor valószínűleg nem éltük volna túl a leszállást. Az amerikai űrrepülőgép startjánál van két perc, amikor az űrhajósok élete egy nagy kérdőjel. A Challenger katasztrófa15 az űrrepülés elején történt, de az robbanás volt. Tehát a kettőt nem lehet összekeverni. A szovjet típusú űrhajóknál van egy rakétarend­szer a tetején, és a beszállástól kezdve a start pillanatáig — két és fél órán keresztül —, ha bármi történik, ez a rakétarendszer leszakítja az orbitális és a leszálló egységet, és az űrhajósok életben maradnak. 1983-ban, miután tűz ütött ki a starthelyen, ez a rendszer működött, a két űrhajós kollégánk életben maradt, és utána repültek a világűrbe. 13 Putyin, Vlagyimir Vlagyimirovics (1952—) orosz politikus, 2000-2008 között az Oroszországi Föde­ráció sorrendben második elnöke, 2008 májusától kormányfője. 14 A G a test súlya a Föld felszínén, G’ a test súlya a Föld felszínétől tetszőleges h magasságban. 15 A Challengeré volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. 1986. január 28-án a Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartóz­kodó hét űrhajós meghalt. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsító fokozat szigetelőgyűrűje okozta a balesetet. Az amerikai emberes űrrepülés csak több mint két éves szünet után, 1988. szeptember 29-én folytatódott. 259

Next

/
Oldalképek
Tartalom