Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban Farkas Bertalan Rendbe tették ezt a dolgot. A ’90-es években, amikor a Szovjetunió széthullott, hasonló problémák voltak, mint nálunk. Putyin13 még elnök volt, amikor azt mondta: ezek az emberek valamit letettek az asztalra. Engem 42 ezer forinttal engedtek nyugdíjba. Egy amerikai, aki ott repült, azt dollárban másként becsülik meg. Katona Csaba Csak később tudtuk meg, hogy komoly nehézségek akadtak a leszállásnál. Mi történd Farkas Bertalan Valóban nagyot estünk, amit a leszállás után indulatos kifejezéssel kommentáltam Valerij Kubászovnak. Földet éréskor 45-55 G14 körüli túlterhelést kaptunk. Ez azt jelenti, hogy a vadászpilóták olyan hat-nyolc G-t, az űrhajósok a centrifugában nyolc G-t kapnak 30 másodpercen keresztül, egy ballisztikus visszatérés során olyan 12 G-t. A földön lévő gravitáció miatt létrejött testsúlynak a 45-55-szeresét kellett elviselnünk. Például, ha most leesnék a harmadik emeletről — ez kb. 50 G -, a szerveink már nem ott lennének, ahol vannak. Az űrhajósok viszont ülésbetétben fekszenek, amit a tervezők, gondolva egy ilyen szituációra, úgy készítettek el, hogy körülbelül 6-8 ezer méteren, amikor visszatérsz a világűrből, ez az ülésbetét egy teleszkopikus kar segítségével egy másik helyzetet foglaljon el. A teleszkopikus rúdon három gyűrű van, amely a kinetikai energia elnyerésére szolgál. Az első gyűrű 15—18 G, a második gyűrű 20—25, a harmadik pedig 40—45 körüli. Mi a harmadik gyűrűn keresztülmentünk, és utána az ülésbetét a megfelelő helyzetet foglalta el, amikor már a Földön voltunk. Ha ez nem lett volna, akkor valószínűleg nem éltük volna túl a leszállást. Az amerikai űrrepülőgép startjánál van két perc, amikor az űrhajósok élete egy nagy kérdőjel. A Challenger katasztrófa15 az űrrepülés elején történt, de az robbanás volt. Tehát a kettőt nem lehet összekeverni. A szovjet típusú űrhajóknál van egy rakétarendszer a tetején, és a beszállástól kezdve a start pillanatáig — két és fél órán keresztül —, ha bármi történik, ez a rakétarendszer leszakítja az orbitális és a leszálló egységet, és az űrhajósok életben maradnak. 1983-ban, miután tűz ütött ki a starthelyen, ez a rendszer működött, a két űrhajós kollégánk életben maradt, és utána repültek a világűrbe. 13 Putyin, Vlagyimir Vlagyimirovics (1952—) orosz politikus, 2000-2008 között az Oroszországi Föderáció sorrendben második elnöke, 2008 májusától kormányfője. 14 A G a test súlya a Föld felszínén, G’ a test súlya a Föld felszínétől tetszőleges h magasságban. 15 A Challengeré volt az első amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be. 1986. január 28-án a Challenger űrrepülőgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzetén tartózkodó hét űrhajós meghalt. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsító fokozat szigetelőgyűrűje okozta a balesetet. Az amerikai emberes űrrepülés csak több mint két éves szünet után, 1988. szeptember 29-én folytatódott. 259