Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)
Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban semmi problémám nem volt, és ebbe a kezelésbe nem egyezem bele. Erre azt mondta, így nem mehetek tovább. Hideg János10 11 orvosezredesnek elmondtam, hogy nem fogadom el a beavatkozást. A bizottság fogadásán, amikor felolvasták, hogy a két kiválasztott egyike én leszek, odamentem a főorvos asszonyhoz, és ekkor kiderült, hogy az akkori szovjet előírások szerint neki ötven arcüreg beavatkozást kellett csinálnia ahhoz, hogy a kandidátusi disszertációja meglegyen. Az enyém lett volna a negyvenkilencedik. Akkor már csak ketten maradtunk. Magyari Béla 1949. augusztus 8-án született, én meg 2-án, tehát én vagyok az idősebb. Ha tréfásan nézzük, ez hat nappal több tapasztalatot jelent. A döntés azonban nem ettől függött. Úgy gondolom, nem az orosz, hanem a magyar vezetők döntöttek mellettem. Harminc év távlatából nézve, azt gondolom, hogy megálltam a helyem. Ha átlépem a Magyar Köztársaság államhatárát, egy nemzet első űrhajósaként fogadnak. Itthon is érezhető az emberek szeretete, tisztelete, csak a hatalom nem tud ezzel mit kezdeni. Külföldön köztársasági elnökök fogadnak bennünket. Amikor a 30. évfordulót ünnepeltük a Magyar Tudományos Akadémián, Loren Acton" amerikai űrhajós mondta a köszöntő beszédet. Azt mondta: azért jöttünk ide, hogy téged megünnepeljünk. Katona Csaba Szeretném megtudni, milyen érzés volt odafönt és milyen volt a kapcsolata Valerij Kubászovval? Farkas Bertalan Fantasztikusan szép látvány a Föld a világűrből: zöldeskékes, attól függően, hogy az atmoszféra mennyire tiszta. Ha nagyon tiszta, akkor általában kékes a tónus, az oxigén jelenítődik meg. Meg lehet állapítani, hogy éppen Afrika, Amerika, Ausztrália 10 Hideg János (1933—) orvos, egyetemi tanár. 1960-tól honvédorvos a Repülőorvosi Intézetben. 1969-től a Repülőorvosi Intézet parancsnokaként a repülőalkalmasság kérdéseivel foglalkozott. Munkásságával a repülőorvostan nemzetközi fórumain megalapozta a magyar repülőorvosi iskola tekintélyét. 1970 és 1980 között, mint a MN repülő-főszakorvosa szervezte és vezette a magyar repülő orvosi ellátást. Vezetésével 1977-ben kezdte meg munkáját a magyar űrhajósjelöltek kiválogatását végző orvos-bizottság. A szovjet űrhajós kiválogatási rendszert sikerrel adaptálta a hazai repülő-alkalmassági vizsgálati rendszerbe. Részt vett abban a munkacsoportban, amelyik kifejlesztette a „Balaton”-műszert, lehetővé téve, hogy az űrhajózás történetében először meghatározható legyen az űrhajósok szellemi munkavégző képességének alakulása a súlytalanság körülményei között. 1983-ban „A magyar űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása és az első szovjet-magyar űrrepülés során szerzett tudományos tapasztalatok felhasználása vadászpilóták alkalmasságának elbírálásában” címmel disszertációt írt, amiért megkapta az orvostudományok doktora fokozatot. Javaslatára lett az orvostudományon belül önálló szak a repülőorvostan. 11 Acton, Loren Wilber (1936-) amerikai fizikus, űrhajós, asztronómusprofesszor. Fizikusként a napkitöréseket, a napfoltokat kutatta a Montana State University Napkutató Központjában. 1985. július 29. és augusztus 6. között, az STS-51F/Spacelab-2 misszió során 126-szor kerülte meg a Földet a Challenger űrsikló fedélzetén. Öt hónappal később, 73 másodperccel a felbocsátása után, a Challenger darabjaira hullott. Farkas Bertalan repülésének 30. évfordulója alkalmával Magyarországra látogatott. 257
