Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban (2010. november 13.)

Beszélgetés Farkas Bertalannal a Magyar Országos Levéltárban szuperszonikus géppel repülünk a sztratoszférába, ez azonban más szint volt. Egy cseh­szlovák Zlin típusú motoros repülőgépen kezdtem a repülést, ami szintén fantasztikus élmény volt. 17 éves voltam, autóra még nem volt jogosítványom, de már repültem. Olyan feladatot is kaptunk, hogy közvetlenül a Gyula és a Békéscsaba közötti össze­kötő út mellett repüljünk végig. Nagyszerű volt elhagyni az autókat és repülni fölöttük. A sikeres felvételi vizsga után, 1967-ben bekerültünk a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ekkor már nem sima kis „prüntyögőn”, motoros repülőgépen, hanem sugárhajtásún repültünk. Még mindig nem volt jogosítványom, de már katonai gépen gyakoroltam. Utána két évet töltöttem a krasznodari főiskolán. 1972-ben haza­jöttünk Szolnokra a főiskolát befejezni. 1972-től 1978-ig a pápai vadászrepülő-alakulat rajparancsnoka voltam. Katona Csaba Hogyan jutott el az a hír Pápára, hogy magyar űrhajóst akarnak a világűrbe küldeni, illetve, hogy a kiválasztottak közé lehet kerülni. Farkas Bertalan Az ötvenes évek hidegháborús időszakában óriási verseny volt az amerikai és a szov­jet űrkutatás között, és mindig a szovjetek győztek. 1957. október 4-én a bajkonuri űrrepülőtérről fellőtték az első Szputnyikot, majd november 3-án a Szputnyik 2-vel az első élőlényt, Lajka kutyát,1 2 1961-ben az első embert, [Jurij] Gagarint, majd [German] Tyitovot,3 és csak 1962-ben repült John Glenn,4 az első amerikai űrhajós. Ezt követ­te Leonov, az első ember, aki a világűrben sétát tett, majd az első nő, [Valentyina] 1 Az űrutas eredetileg Moszkva utcáin kóborolt, a sintértelepről választották ki kísérleti alanynak. Két másik kutyával együtt rövid kiképzést kapott, és 1957. november 3-án felbocsátották az űrbe a Szput­nyik—2 fedélzetén. A műholdnak nem volt visszatérő egysége, biológiai küldetést hajtott végre, amely­ben az élő szervezet űrbéli viselkedését tanulmányozták. Repülése bebizonyította, hogy egy élő szer­vezet kibírja az űrstart és a Föld körüli pályára állás, majd a súlytalanság körülményeit. Nélküle és társai nélkül nem indulhatott volna az űrbe első emberként Jurij Gagarin 1961. április 12-én, a Vosz- tok űrhajón. Lajka szobrot kapott a moszkvai katonai repülési és űrkutatási orvostudományi intézet közelében, ahol felkészítették az útra. A két méter magas emlékmű egy rakétafokozatot, egy emberi tenyeret ábrázol, rajta a kiskutyát. 3 Tyitov, German Sztyepanovics (1935-2000). Az első Föld körüli repülésre az űrhajózási állami bizott­ság German Tyitov javára döntött. A legenda szerint azonban Nyikita Szergejevics Hruscsov, a kom­munista párt főtitkára bekérette ajelöltek tablóját, és Jurij Gagarin képére mutatott. 4 Glenn, John Herschel Jr. (1921—). Glenn a hamadik amerikai űrhajós volt, de ő volt az első, aki körbe­repülte a Földet a Mercury Atlas-6 űrhajóval 1962. február 20-án, ezért sokan őt tartják az első ame­rikai űrhajósnak. 1998-ban, 77 éves korában ismét repült STS-95, Discovery űrhajóval 1998. október 29. és 1998. november 7. között, s ezzel ő a legidősebb korában űrbe repülő űrhajós. 1974 és 1999 között Ohio állam népszerű demokrata párti szenátoraként politikai pályája is jelentős volt. 253

Next

/
Oldalképek
Tartalom