Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom

BEVEZETÉS

22-én a befejező vizsgálatokra a Szovjetunióba utazik; a közülük alkalmasnak minősített két jelölt a Szovjetunióban kap megfelelő kiképzést”.41

„A befejező vizsgálatokra 1978. január 22. — február 16. között a Szovjetunióban került sor, ennek alapján a Szovjetunió ür-orvosi főbizottsága a négy jelölt közül 2 főt alkalmasnak talált az űrrepülésre történő felkészítéshez."

Mint arról a minisztertanács elé került előterjesztés megfogalmazta: „Az ür-orvosi főbizottság döntéséről az Űrkutatási Kormánybizottság 1978. február 16-án hivatalos értesítést kapott, amelynek értelmében:

— Farkas Bertalan (1949. Czinke Erzsébet) főhadnagy, vadászrepülőgép vezető és —Magyari Béla (1949. Ipacs Mária) főhadnagy, vadászrepülőgép vezető, magyar állampolgárok az űrrepülésre felkészítéshez alkalmasnak minősültek. ’’

A moszkvai vizsgálatok után mindkét űrhajós rövid szabadságra hazautazott, és csomagjaikat összepakolva várták az indulásra szólító parancsot. Megbízható sajtókörökben személyük publikussá vált, így televíziósok, filmesek jelentkeztek be, hogy interjúkat készítsenek a jövőnek az utolsó, itthon töltött napokról. Mivel az eseményekről csak szűk körben tudhattak, és még az első magyar űrhajós személyét sem döntötték el, a riportokat „egyenlő” arányban készítették el mindkét űrhajós-jelöltről.

A Minisztertanács 3094/1978. sz. határozatában egyetértett azzal, hogy a két űrhajósjelölt a bolgár, kubai, mongol és román jelöltekkel együtt 1978. március 20-án a Csillagvárosban42 megkezdte az űrhajóskiképzést. 1978. december közepétől pedig kijelölt szovjet partnereikkel folytatták a közös felkészülést. A Moszkva közelében lévő elzárt városkába43 családjaik is velük mehettek, ami enyhítette a kemény kiképzési körülményeket.

Az egyéves kiképzésen lényegében ugyanazt a felkészítést kapták, mint a szovjet fedélzeti mérnökök. Az elméleti és gyakorlati kiképzés mellett még „orosz mzsargom" is meg kellett tanulniuk, ami zömmel a rövidítést jelentette, hiszen az egyes rendszerek nevét csak mozaikszóval fejezték ki.44 Farkas és Magyari három hónapig tantervi

41 MOL M-KS 288. f. 5. cs. 735. ő. e. (1978. január 10.)

42 Oroszul Zvjozdnij Gorodok.

43 Az orosz (szovjet) űrhajósok városa Moszkvától kb. 40 kilométerre kelet—északkeletre fekszik. Az 1960-ban létesített űrhajós kiképző központ körül épült fel az űrhajósok és családtagjaik számára. Az első lakók 1961-ben költöztek ide, az 1970-es évek végén kb. 3000 lakosa volt. A városban található J. A. Gagarinról elnevezett kiképző központ nagykiterjedésű telepe. Emellett körülbelül húsz nagy lakóház, üzletek, iskolák, posta, szálloda, kultúrház és más szolgáltató intézmények szolgálták (szolgálják) az itt lakók kényelmét. A város főterén áll 1970 óta Sz. P. Koroljov főtervező emlékműve és Jurij Gagarin, az első űrhajós emlékére emelt szobor. Az űrhajózás fejlődését múzeum mutatja be. Az Interkozmosz programban részt vevő szocialista országok űrhajós-jelöltjeinek első csoportja 1976 decemberében kezdte meg itt a kiképzést.

44 A magyar—szovjet közös űrrepülésről négy kötetből álló „belső” kiadványsorozat is készült, amelynek első részében műszaki leírás található a Szaljut-6 űrállomásról és kiszolgáló hajóiról, a másodikban Magyarország részvételéről az Interkozmosz programban, a harmadikban összeállítás a világűr kutatásáról. A negyedik könyv egy magyar-orosz, ill. orosz-magyar űrszótár volt, ami az újságírók számára nagy segítséget jelentett. MÓL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/46. ő. e.

22