Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETES Kádár János megjegyezte „ meg kell nézni, hogy az Interkozmoszprogrammal összefüggésben miként tudnánk esetleg többet tenni ”.37 Az űrhajósok kiválasztása A moszkvai döntés után hamarosan megkezdődött az űrhajósok kiválasztásának folyamata, amelynek első lépéseit itthon tették meg a katonai és az egészségügyi szervek. A meghatározónak azonban az 1976-ban elfogadott elveket kellett tekinteni: „a repülések végrehajtását és az űrhajósok biztonságát a szovjet szervezetek és szakemberek biztosítják, az INTERKOZMOSZ programban résztvevő országok űrhajósainak a szovjet űrhajókon és űrállomásokon repülő nemzetközi személyzet állományába történő felvételének engedélyezéséről a végső döntést az illetékes szovjet szervezetek hozzák’’.38 A munka tehát az itt említett elvek mentén folyt, és a szovjet tapasztalatok alapján a magyar űrhajós is a vadászpilóták közül kerülhetett ki. 95 pilóta jelentkezett, és Kecskeméten, a ROVKl-ban a szigorú szovjet irányelveknek megfelelően megkezdődtek a vizsgálatok. A jelentkezők közül 59 fő már az első vizsgálatok után kiesett. (24 fő sebészeti, 20 belgyógyászati, hat ideggyógyászati, hét fogászati, kettő pedig egyéb okok miatt.) Ezt követően a „szuperszonikus vadászrepülőgépre korlátozás nélkül alkalmas 42 pilóta közül 28 fő jelentkezett űrhajós kiképzésre”3'1 s vállalták a további részvételt a válogatásban. A folyamatos szűrések után hét főre szűkült a keret, és ettől kezdve szovjet orvosok végezték a további kiválasztást. Mint a Minisztertanács 1978. március 10-én keltezett jelentése írta: „1977 decemberében egy szovjet szakértői bizottság érkezett Magyarországra, akiknek a segítségével — ugyancsak a ROVKl-ban — megtörtént annak a 4főnek a kiválasztása (Buczkó Imre szds., Elek László szds., Farkas Bertalan fhdgy. és Magyart Béla fhdgy.), akik orvosi vizsgálatokra a Szovjetimióba kerültek kiküldésre. ” A magyar politikai vezetés, ami a szocialista rendszer jellegéből következően az MSZMP Politikai Bizottságát és Titkárságát jelentette, eddig a pontig alig foglalkozott az űrkutatással és az űrrepüléssel. Rendszeresen fogadtak űrhajósokat Magyarországon, amihez a PB is hozzájárult, de sem az Interkozmosz program, sem más, korábbi repülésre kijelölt szocialista országbeli űrhajósok ügye nem került vezetőszervi ülés elé. A jég az 1978. január 10-ei üléssel tört meg, bár ekkor sem kérték döntésre a grémiumot, hanem Biszku Béla40 KB titkár szóbeli bejelentése alapján: „a Politikai Bizottság tudomásul veszi, hogy egy szovjet szakértő csoport által kiválasztott, négy magyar űrhajós jelölt január 37 MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/45. ö. e. (1979. január 22.) 38 MÓL XIX-A-83-b-3446-1976. w MÓL XlX-A-83-b-3094-1978. 411 Biszku Béla (1921—), belügyminiszterként (1957-1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, 1962-től 1978-ig az MSZMP KB adminisztratív titkára. 21
