Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
19. Út az űrbe
19- Út AZ ŰRBE, 1980. MÁJUS-JÚNIUS Pénteken este kozmosz-Föld sajtóértekezletre kerül sor. A Moszkva közelében levő repülésirányítási központban összesereglett újságírók több kérdést tesznek fel Farkas Bertalannak is. A szokatlanul hosszú és fárasztó munkanap 23 óra 20 perckor ér véget. Május 31., szombat Tekintettel az előző esti, éjszakába nyúló elfoglaltság miatt az ébresztő 50 perccel későbbre tolódott. Az állandó személyzet tagjainak szombati könnyített munkarendje van, a látogatókra azonban sok munka vár. Délelőtt Kubászov és Farkas földi megfigyeléseket végez, és filmfelvételeket készít. Folytatják a Bioszféra—M programot, amelynek célja érdekesebb földfelszíni képződmények és természeti jelenségek tanulmányozása. Ebben a kísérletben az űrhajósok szabad szemmel végzett megfigyeléseik alapján maguk döntik el, hogy a kijelölt területek közül melyikről készítenek kézi kamerájukkal színes fényképeket. A kísérletek között szerepelnek a légkör kutatására irányuló vizsgálatok is. Az űrhajósok négyesben ebédelnek, hangulatuk kitűnő, amiben a Farkas Bertalan „tulipános ládájában” érkezett magyar ételeknek nem kis szerepük van. így az űrhajósok étrendjén már hetvenféle fogás szerepel. Este a szokásos televíziós közvetítésre kerül sor, majd az űrhajósok munkanapja a szokott időpontban ér véget. Jelzet: Népszabadság, 1980. június 1. (vasárnap). e. Sajtójelentés a leszállásról 1980. június 4. Vajda Péter jelenti Dzsezkazganból és Bajkonurból: ÍGY ÉRTEK FÖLDET Vajda Péter jelenti a földet érés színhelyéről. Amíg a szem ellát, égett szikes, sós síkság, itt-ott egy-egy fűcsomó. A kazahsztáni föld nyolc napja, amikor a Szojuz-36-ot felbocsátották, világoszöld volt. Most már sárgába hajlik a fűillatú sztyepp: egy hete 40 fok van árnyékban. Négyszáz méter magasból, a helikopterből nézve hosszúak az árnyak: alkonyodik a sztyepp felett. Szűnőben az erős szél. Háromnegyed órája repülünk, beburkol minket a motorzaj, és kísérőnk, az Interkozmosz munkatársa háromszor szólalt meg egész úton. Először ezt mondta: Most 177
