Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
16. Újságcikkek az űrrepülés tudományos kérdéseiről
16. Újságcikkek az űrrepülés tudományos kérdéseiről, 1980. május Más is szóba kerül a két szakemberrel folytatott beszélgetés során. Elmondják, hogy még azt is vizsgálni kellett, vajon fellépnek-e úgynevezett finom rezgések a jelölteknél, olyanok, amelyek akaraton kívüliek, mint például a kézrezgés vagy a szemhéj remegése. A jelentkezők központi idegrendszerének állapotát olyan szempontból is megnézték, hogy mekkora az úgynevezett átlagos reakcióidejük, vagyis mennyire képesek leszorítani az információ, az észlelés és a reagálás közötti időkülönbözetet. Amíg ez egy átlagembernél 7 pont, az űrhajósoknak legalább 18 pontot kell elérniük ahhoz, hogy megfeleljenek feladatuknak. — Azt is tudjuk űrhajós beszámolókból — mondja Hideg ezredes —, hogy mindenkinélfellép az úgynevezett űrhajósnátha, továbbá kikapcsolnak az antigravitációs izmok, amelyek a Földön a gravitációt ellensúlyozzák. Ezért még annak is nagy hordereje lehet, hogy az űrhajós mennyire képes a súlytalanság állapotában, tehát a földitől lényegesen eltérő körülmények között a teljes anyagcserére. Nemes jellemvonások Szabó ezredes igen nagy jelentőséget tulajdonít a személyiség-vizsgálatoknak is, hiszen az űrhajós megfelelő intellektusa, alkalmas temperamentuma, jól szabályozható érzelmi élete, fejlett akarati rendszere, magas hivatástudata, nagyfokú kollektív érzelmi világa és széles körű aktivitása külön-külön is roppant fontos tényezője lehet a kozmoszban a feladat sikeres vagy sikertelen teljesítésének. A jellem különféle nemes vonásairól már nem is szólva. — Farkas Bertalan személyi anyaga — beleértve természetesen a rengeteg elővizsgálat adatait is — több kilót tett már ki akkor is, amikor az illetékesek úgy döntöttek, hogy ő és társa, Magyari Béla induljanak el Csillagvárosba, s kezdjenek hozzá az ürhajóskiképzéshez — mondja Szabó ezredes. — A kiképzés kezdetétől például tilos volt nekik dohányozni. Szeszes italt is csak akkor fogyaszthattak, mértékkel, ha előre tudták, hogy a kiképzésben legalább 72 órás szünet következik. De ilyen szünetre az elmúlt 25 hónap során jóformán alig volt példa. És persze az orosz nyelvtudásról sem hallgathatunk, hiszen ez a követelmény az alapja annak, hogy Farkas Bertalan tökéletesen megértse parancsnokát, Kubászov űrpilótát. Az orosz nyelv ismerete már az önkéntes jelentkezés meghirdetésénél feltétel volt; Farkas Bertalan 25 hónapos csillagvárosi tartózkodása csak tökéletesítette nyelvtudását. A két szakember azt is hozzáteszi, hogy az elmondottak tulajdonképpen még a vázát sem képezik annak a rengeteg egészségügyi és személyiségi feltételnek, amelynek végül is - a sok önként jelentkezőből — ketten feleltek meg. Farkas Bertalan ezekben a napokban azt bizonyítja be, hogy nagyszerű volt a kiválasztás: az első magyar űrhajós tökéletesen alkalmas roppant feladataira. Szabó László Jelzet: Népszabadság, 1980. május 28. (szerda). 148
