Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)
Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom
BEVEZETÉS ható volt, Fatkas Bertalanból ekkortól mindenki Farkas „Bercije” lett.118 Az elfogadott tervezetnek megfelelően a Kossuth téren államfőhöz hasonló volt a fogadtatás szintje: himnuszok, Rákóczi-induló, díszzászlóalj, Kádár János pedig üdvözlő beszédet tartott. A Parlamentben átvették a kitüntetéseket, majd a Honvédelmi Minisztériumban Czinege Lajos miniszter átnyújtotta az előléptetésekről szóló kinevezéseket. Másnap, Budapesten következett a küldöttségek számára megszokott módon a gellérthegyi Szabadság-szobor, a Hősök tere, a Lenin-szobor megkoszorúzása. Ezután pedig megkezdődött az országjáró körút. A program szerint először Gyulaházára utaztak (szülei ekkor már Pácinban laktak), és a ház új lakóját érte az a megtiszteltetés, hogy köszönthette Farkas Bertalant. Azután a program Szabolcs-, majd Borsod megye más helységeiben folytatódott. Az előzetes programnak megfelelően a diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a neve miatt is fontos gyöngyösvisontai Gagarin Hőerőmű,119 majd később a Csepel Művek kimaradhatatlan célpontok voltak. A kelet-magyarországi körút végén Szolnokra, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára látogatott a küldöttség. A dunántúli programnak ugyancsak része lett a honvédség, hiszen Pápán — Farkas Bertalan és Magyari Béla korábbi szolgálati helyén - meglátogatták a korábbi bajtársakat. Ezt megelőzően Balatonfüreden és a zánkai úttörővárosban is eltöltöttek néhány órát. Június 24-én a látogatás véget ért, s a küldöttség szovjet tagjai hazarepültek. A magyar propaganda azonban továbbra is igyekezett kihasználni az űresemény utóhatásait. 1980 augusztusában irányelveket készítettek a magyar űrhajósokkal kapcsolatos tömegpolitikai munkára a közös űrrepülés első évfordulójáig. A leül- és belföldi propaganda eredményei A Magyar Külügyminisztérium már a felszállás után, de főként Farkas Bertalan és Valerij Kubászov visszatérése után igen nagy erővel próbálta kihasználni a nemzetközi sikert a magyar állam számára. A nagykövetségek jelentést készítettek arról, hogy milyen feladatokat hajtottak végre külképviseletük székhelyén a magyar űrrepülés minél nagyobb visszhangja érdekében. Természetszerűleg ez elsősorban a szocialista országokra vonatkozott. Érdekes módon, Romániában, azon kívül, hogy közölték az űrrepülés tényét, viszonylag kevés hírt adtak a magyar űrrepülőről. Mondhatnánk erre, savanyú a szőlő, de a román tájékoztatás centralizmusát ismerve, ezen nem lehetett csodálkozni. A többi, már űrhajóssal rendelkező országban viszont igen nagy terjedelemben foglalkoztak a repüléssel. A magyar követségek a nyugati országokban is mindent megtettek * 115 118 Mint az útvonalon fekvő IX. kerületi pártbizottsági jelentés írta: „A magyarországi megérkezésük napján a fogadás útvonalán a mozgósítottnál lényegesen nagyobb számban és igen lelkesen vettek részt kerületünk dolgozói:'- MOL M-KS 288. f. 22. cs. 1980/10. ő. e. (1980. június 30.) 115 1967. október 1-jével alakult meg a Gyöngyösi Hőerőmű Vállalat, mely később, 1968. május 29-én a világ első űrhajósáról, a Gagarin Hőerőmű Vállalat nevet vette fel. 51
