Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

Bevezetés. A közös magyar–szovjet űrrepülés és a hatalom

BEVEZETÉS Az írott sajtó, televízió és a rádió feladatai A legfontosabb szerepe a tömegmédiának volt, ezen belül is a Magyar Rádió és a Magyar Televízió készült igen erőteljesen a közös magyar-szovjet űrrepülésre. A Magyar Rádió tíz oldalas programtervet készített, amely gyakorlatilag felölelte a rádió teljes közvetítési tervét 1980. május közepétől a magyar űrhajósok hazatérése utáni látogatást is beleért­ve. A terv egyúttal a napi közvetítési sémát is vázolta. A Magyar Televízió feladata ennél szélesebb körű volt, hiszen sejteni lehetett, hogy az egész ország a televízió képernyője előtt ülve nézi a közvetítést. A szovjet fél előzetes direktívákat adott az összes űrrepülésben résztvevő ország televí­ziósainak. A Szovjet Televízió és Rádió Állami Bizottságának Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya tájékoztatójában már 1978-ban meghatározta, hogy a magyar fél milyen fel­tételek mellett dolgozhat. Elvárták, hogy előzetesen egyeztessék a munkálatokat, s hogy öt TV és öt rádióbemondó menjen ki a Szovjetunióba, sőt még azt is meghatározták, hogy a „pultnál” dolgozó bemondó „egészséges, nagy teherbírású, oroszul jól beszélő, a moszkvai viszonyokat jól ismerő, a szovjet televíziósok bizalmát élvező személy legyen".78 Konkrétan Farkas JózseP9 korábbi moszkvai tudósító neve merült fel, aki azután be­került a kiutazó sajtócsoportba. Kifejtették, hogy kerülni kell a rögtönzést, csak elő­készítve lehet egy-egy vezetővel az interjút felvenni. Az anyag ezzel az NDK televíziója egyik riportere által elkövetett „csúnya” hibára utalt, aki a közös szovjet-NDK űrrepü­lés alkalmával Hoffmann80 kelet-német és Usztyinov81 szovjet hadügyminiszterrel azon­nal interjút akart készíteni. Ezen akkor mindenki megdöbbent, mert nem jelentette be előre, hogy interjút akar készíteni, ráadásul nem is voltak előre legyártott kérdései az egyébként vélhetően teljesen konform interjúhoz. A vendég televíziósok és rádiósok, valamint a szovjet munkatársak közötti viszonyt jól jellemezte, hogy „a szovjet elvtársak tőlünk is várnak ajándékokat". A korábbi ta­pasztalatok alapján „speciál-jeliratú üvegpoharak, emblémák, tányérok, jelvények”, ken­dők, trikók alkották a szuvenírt, de a bemondók és tudósítók táskarádiót vagy kazettás magnót kaptak. A „fő tarhás” azonban a Magyarországon is ismert és kevésbé kedvelt kommentátor, Jurij Fokin82 volt, aki még értékesebb ajándékot kapott, bár azt a forrás konkrétan nem nevezte meg. A szovjet fél arra is kitért, hogy célszerű lenne bizonyos italmennyiséget eljuttatni. „Ebben a vonatkozásban sokat beszélnek a lengyelek túlzásairól, akik bárt rendeztek be a te­78 MÓL XIX-J-1-j-Szocialista országok-0 03974/2-1978. 79 Farkas József György (1942—) újságíró, szerkesztő. 1970 nyarán ideiglenes tudósítóként két hónapot töltött a Szovjetunióban, majd 1971. január 1-től állandó tudósító. 1975-ben beszámolót küldött a Szojuz-Apollo közös szovjet-amerikai űrprogram megvalósulásáról. 811 Hoffmann, Kari Heinz (1910-1985) hadseregtábornok (NDK), hadügyminiszter. 81 Usztyinov, Dimitrij Fjodorovics (1908-1984) marsall, a Szovjetunió hadügyminisztere. 82 Fokin, Jurij Valerianovics műsorvezető. 39

Next

/
Oldalképek
Tartalom