Iratok a közös magyarszovjet űrrepülésről 1979–1980 (Budapest, 2011)

25. Hangulatjelentések

25- Hangulatjelentések, 1980. május-július

Mindenütt nagy érdeklődéssel nézték az összekapcsolást. Jól begyakorolt és precízen végrehajtott mozzanatként értékelik. Büszkén és meghatottan nézték a magyar űrhajós fogadását. Szép gesztusnak tartják, hogy elsőként nem a parancsnok, Kubászov elvtárs, hanem Farkas elvtárs jelent meg az űrállomáson.

Állományunk büszke a szovjet elvtársakkal közösen elért sikerre. Tömegesek az olyan vélemények, hogy most már sokkal büszkébben megyek ki szolgálatba a határra, vagy az országúira a külföldieket okmányolni.

Jellemző, hogy a jó hangulat csak fokozódik, az érdeklődés nem csökken. Minden alegységnél élénk és sokrétű politikai munka folyik. Mindenütt tartottak röpgyűléseket, folyamatosak az újabb híreket feldolgozó csoportos és egyéni beszélgetések.

A hivatásos, a sor és a polgári állomány nagy figyelemmel kíséri, örömmel és lelkesedéssel fogadja a sajtó, a rádió és a TV közleményeit.

Érdeklődéssel forgatják a kiadott tájékoztató anyagokat, képes kiadványokat. Készítik az űrhajózást és az űrhajósokat bemutató tablókat.

A személyi állomány az üdvözlő táviratok tömegét küldi, amelyekben kifejezik elismerésüket és jókívánságaikat az űrhajósoknak, tiszteletüket az űrutazást lehetővé tevő Szovjetuniónak, meggyőződésüket, hogy a szovjet-magyar barátság tovább erősödik, és elismerésüket a szovjet és magyar tudósok munkájával, valamint a magyar tisztképzés színvonalával kapcsolatban.

A táviratokban kifejeződik, hogy ez a jelentős esemény további helytállásra, még jobb szolgálat-ellátásra ösztönzi a határőrség állományát.

Az elvtársak több kérdést is felvetettek:- volt-e pótűrhajó előkészítve;- tervezik-e, hogy egy későbbi időpontban Magyari Béla is felszáll;- Magyari elvtárs jó munkája hogyan lesz elismerve;- mi az a konkrét tudományos program, amit magyar tudósok dolgoztak ki;- Magyarország milyen tudományágakban vesz részt a kutatásban;- milyen műszereket biztosítottunk mi az űrutazáshoz;- meddig tart az űrutazás;- minek alapján sorolják be időben egymás után a szocialista országok űrhajósait;- miért nem közölték előre a start időpontját;- mi történik a felvitt emléktárgyakkal;- milyen mértékben járulunk hozzá az Interkozmosz programhoz;- mibe kerül egy ilyen űrutazás;- vannak-e katonai céljai is az űrutazásnak;- milyen tartalék energiával rendelkeznek;- megbetegedés esetén milyen gyógyító lehetőségek vannak;- mennyi időre tervezik az űrállomás élettartamát;- hány százalékos a különböző mesterséges objektumok összeütközési lehetősége;- mi van az USA űrprogramjával. (Jól lemaradtak.)

226