Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

hogy inkább bezárhatnák kapuját Szebennek, és az alatt is míg az ellenség armadája oda nem érkezik, reá vehetnék. Sőt Kegyelmed is véle correspondeálván a portázásban, hasz­nos munkát vihetne véghez, amazok előre s Kegyelmed hátul lévén. E mellett adjuk tudtál a Kegyelmednek, hogy az németes gyalogságbul alkalmasint vadnak Beszterczén és ott körűi a falukon, a kiknek már egynéhány harczrúl eljő­vén hihetnünk is lehet, és a kik parancsolatunkbúi ott is fognak maradni. Coeterum servet Deus P. D. V. ad vota sua superviventem. Dátum in possessione Lápos, die 18 a No­vembris 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. pr. P. S. Ha Orosz Pál generálisunk mellé hadat küld Ke­gyelmed, Forgách úr regimentje félét (a ki szattmári s med­gyesi lévén úgy is szökevényes) ne küldje Kegyelmed s maga mellett se tartsa, hanem inkább küldje ki utánunk. Kívül: Spect. ac magn. Alexandro Károly etc. • Eredeti, pecséttel (Rákóczi-levelek, 156.) CCLXXIX. A fejedelem levele Károlyihoz. Kovácsi, 1705. nov. 22. Spect. ac magn. D. Baro nobis observandissime. Salutem et omnem foelicitatem. Vettük Kegyelmed leve­lét az német rabbal együtt, kit is ujóbban examináltatván, csak azt fateálja a mit ottan, és Kegyelmed is nekünk meg­írta. Úgy látjuk a német tábor elosztván magát, most volna üdő nevezetes actiót ellene tenni. Hajdúsággal szívesen sza­porétanánk Kegyelmed táborát, de hirtelen nem lehet; más­ként is Besztercze felé menő német többire semmi szorosokat nem megyén. Azon helynek szükséges igen a consolatio; feles német hadunk is lévén oltalmára helyheztetve, ha semmi bizodalmat nem látna: félő ex desperatione fel ne adják; azon helyet penig mind passusinkra nézve, mind másképpen káros

Next

/
Oldalképek
Tartalom