Géresi Kálmán: A nagy-károlyi gróf Károlyi-család oklevéltára ötödik kötet (Budapest, 1897)

CXCIV. A fejedelem levele Károlyihoz. Kis-gyarmati tábor, I

7°5- július 15. Spect. ac magn. D. Baro Nobis observandissime. Salutem et prosperitatem. Ide érkezvén táborunkkal, alkalmas dispositiókban találtuk a dolgokat. És noha az ellenségnek semmi ollyas motusát nem tapasztalhatjuk, mindazonáltal immár ide jővén, kivánunk oly notabilis digressiót tennünk Morvában és Austriában, hogy azzal a németet Csallóközről kivehetvén, magunkénak tegyük; el is küldöttük elöljáróban nyolcz ezer emberrel gr. Eszterházi Antal urat. A mi Klekisperg dolgát illeti, vagyon Esztergom felől bizonyos relatiónk, hogy ő Budát is odahagyta és nyomul felfelé, hogy a Csallóközben conjungálhassa magát. így lévén tehát a dolog, hadainkra, de legkiváltképen Kegyelmed maga személyére ottan nem lészen annyira szükség. Elgondolhatja Kegyelmed, illyen tábor igazgatásának terhét hogy viselhessük csak magunk ? Azért Kegyelmed úgy maradjon kevéssé azon a földön, hogy a midőn veszi az iránt levelünket, maga, és a mely hadakkal fogjuk parancsolni, utánnunk feljöhessen, írattunk penig gróf idősbik Barkóczy Ferencz úrnak, hogy informátióját is Kegyelmednek vévén, kivált a Tiszántúl való földnek s váradi bloquádának is vigyázására kívántatván, ott a tájon az hol szükségesebb fog lenni, ő Kegyelme alkalmaztassa magát a n. ország szolgalatjában. Ahozképest Kegyelmed ő Kegyelmét voltaképen minden circumstantiárúl ott való állapotoknak mi volta iránt informálja. Hellebront és Szűcs János ezeréit, a végre is hogy közelebb lehessen, ha úgy kívántatik feljövetelek, Pest elein incorporálja, és ha csak kívántató alkalmatosság más felé nem avocálná, ottan maradjanak. Coeterum P. D. V. foeliciter valere desideramus. Ex castris nostris ad Kis-Gyarmat positis, die 15. Mensis Julii, Anno 1705. P. D. V. ad officia parati F. P. Rákóczi m. p. Gregorius Ráti m. pr.